A NER nem állt meg a határon, a felelősségre vonás miért állna meg?
Bindics László írása a vajdasági politikai helyzetről és a magyar kormányzat külhoni magyar közösségekkel való kapcsolattartásáról szól, amely 2026. június 9-én jelent meg. Az írás arra fókuszál, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség, mint a Fidesz egyik legfontosabb stratégiai partnere, milyen politikai üzenetet hordoz a mai magyar politikai tájban.
Forsthoffer Ágnes, a magyar Országgyűlés elnöke szabadkai látogatásakor találkozott Pásztor Bálinttal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével. Ez a találkozó nem csupán baráti kézfogásnak tekinthető, hanem a politikai diskurzus részeként is értelmezhető, amely reflektál a határon túli magyar politizálásra. Az ilyen események jelentőséggel bírnak, hiszen sokak számára a politikai megújulás iránti vágyat tükrözik.
A Vajdasági Magyar Szövetség nem csupán egy politikai entitás, hanem a Fidesz szövetségese a külhoni politikai játszmákban, így a találkozó mögött húzódó mélyebb politikai üzenetek megvitatása is szükséges. A kérdés tehát az, hogy a várva-várt változások mennyire érinthetik a külhoni magyar politikát, és hogy valóban új szereplők lépnek-e színre, vagy a régiek tartják meg hatalmukat.
Tarr Zoltán kijelentette, hogy korszakváltásra van szükség a külhoni kapcsolattartás és a támogatási rendszer tekintetében. Az elmúlt évek során kialakult támogatási struktúrák ugyanis nem csupán gazdasági, hanem politikai hasznot is generáltak. A kérdés jogosan merül fel, hogy a támogatások politikai befolyásolásra használták-e a jövőben, vagy valóban közösségépítő célokat szolgáltak-e.
A Fidesz által az elmúlt másfél évtized során kiépített médiabeli és intézményi befolyás megkérdőjelezhető irányelvek mentén alakult. Az ilyen támogatásokkal sok esetben azok a közösségek és politikai szereplők részesültek, akik szoros kapcsolatokat ápoltak a kormányzó párttal. Így a támogatások nemcsak közösségi célokat szolgáltak, hanem politikai eszközökké váltak.
Az, hogy ki a „releváns” szereplő, nem csupán a választási számok alapján határozható meg. A politika kontextusának vizsgálata elengedhetetlen, hiszen a politikai támogatottság mögött nem mentes a múlt feltárása és a felelősség vizsgálata alól. Használni a jelenlegi népszerűséget, hogy egy régóta fennálló rendszer működését képesek legyünk figyelmen kívül hagyni, nem tekinthető megfelelő jövőbeli stratégiának.
A kérdés így továbbra is fennáll: képes-e a jövő magyar politikai rendszere túllépni a korábbi kizárólagos kapcsolatrendszeren, vagy tovább legitimálja az eddigi struktúrákat? A határon túli magyar politikai színtér újjáépítése, átalakulása nem csupán bölcsesség kérdése, hanem a jövő politikai stratégiájának alapvető pillére. Ha a NER nem állt meg a határon, akkor a felelősségrevonásnak sem szabad ott megállnia.
A szerző a szlovákiai Magyar Fórum alelnöke.
A Hang.hu üzenetei nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.