A gránitszilárdságú módosítások újabb fejezete
A parlamenti többség újabb lendülettel formálja tovább a hazai alkotmányos rendet. Ezúttal a tizenötödik módosítás tervezete kerül napirendre, amely a nemek kérdését és a droggyártás tilalmát emeli az alaptörvény szintjére. Kirívó, hogy a nemek bináris megközelítését – férfi és nő – evidenciaként kezelik, dacára annak, hogy a tudomány már rég túllépett ezen. Hasonló abszurditással a drogyártás tiltása is bekerül, holott ezt a büntető törvénykönyv már régóta szabályozza.
Hagyományos dogmák és új tények ütközése
A nemi identitás kérdése bonyolultabb, mint valaha. A párizsi olimpia példája is rámutatott arra, hogy vannak olyan személyek, akik hagyományos női megjelenésük ellenére férfi-kromoszómákkal rendelkeznek. Ezek az emberek nem illeszkednek a kétpólusú felfogásba, és létezésük tovább árnyalja a „férfi-nő” kategóriák kizárólagosságát. Vajon mi készteti a jogalkotókat arra, hogy egy ilyen összetett témakört szimpla dogmává süllyesszenek?
Az alkotmányos terápia illúziója
Az alkotmányos tiltások beágyazása olyan esetekben, amelyek már jogszabályok által szabályozottak, megkérdőjelezi a jogalkotók szándékát. Az alkotmányos tiltás súlya vajon nagyobb-e, mint a büntető törvénykönyv szankciói? A válasz inkább politikai: az alaptörvény ily módon történő bővítése alkalmat ad a látszólagos aktivitás demonstrálására. Hetente benyújtott újabb javaslatokkal az eddig is bő terjedelemmel bíró alaptörvény könnyedén világelsővé válhat a hosszúság terén.
Az alkotmány trivializációjának veszélye
Az alkotmány szentségének erodálódása elkerülhetetlen, ha olyan, hétköznapi igazságok kerülnek bele, mint hogy a víz nedves, a tűz meleg, vagy az eső lefelé esik. Mégis, ha a politikai kommunikáció ezt diktálja, ki mondhatja, hogy ezek a „triviális igazságok” nem szolgálják a nemzetbiztonságot? A politika mögött álló mechanizmus itt egyértelmű: a közbeszéd tematizálása, fókuszának elterelése a lényegi kérdésekről, miközben a háttérben egyéb területek szabályozása elkerüli a figyelmet.
Büntetőjog mint inspiráció
A jövő alkotmánymódosításainak egyik szinte feneketlen forrása lehet a büntető törvénykönyv. Számtalan olyan eset található a büntetőjogban, amely alkotmányos szintű diskurzust igényelhetne – legalábbis a politikai hatalom szemében. Mégis érdekes lenne megfigyelni, hogy azok a bűncselekmények, amelyeket a politikusok maguk rendszeresen elkövetnek, milyen mértékben kerülnek majd bele ebbe az egyre terjedelmesebb dokumentumba.
Tematikus elfedés és politikai manipuláció
A kormányzati narratívák formálása és az alaptörvény újabb és újabb bővítése inkább tematizáló fogás, semmint komoly jogi szükségszerűség. Az alkotmány ezzel a gyakorlattal inkább egy politikai eszközzé válik ahelyett, hogy az államszervezet stabil alapját képezné. Az ilyen változtatások nemcsak jogi szempontból támadhatóak, hanem társadalmi kontextusban is: tovább mélyíthetik a meglévő árkokat a társadalomban, miközben központi szerepet adnak az irracionális félelmek és prekoncepciók legitimálásának.
Forrás: hang.hu/publicisztika/bovebb-alkotmanyt-174118