Feszültségek Budapest költségvetése körül
Hutter Marianna 2025. december 10-én készült elemzése szerint a főváros pénzügyi helyzete rendkívül kritikussá vált. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, szerdai háttérbeszélgetésén arról beszélt, hogy a város jelenlegi helyzete miatt valószínűleg mínusz 33 milliárd forinttal zárják a 2025-ös évet. Ez a helyzet nemcsak jogi problémákat vet fel, hanem megnehezíti a város számára az OTP Bankkal való hitelszerződések megújítását is.
A főigazgató rámutatott, hogy a pénzügyi stabilitáshoz négy feltételt kell teljesíteni. Az egyik legfontosabb, hogy a főváros számláját ne inkasszálják idén, továbbá bízniuk kell abban, hogy a kormány a trolivásárlás után járó 8,8 milliárd forintot még 2025-ben elutalja. Ehhez hozzájárulna a közösségi közlekedésre vonatkozó 12 milliárd forintos állami normatíva is. Szentkirályi Alexandra, a Fidesz frakcióvezetője, biztosította a fővárost, hogy ezt a támogatást meg fogják kapni, azonban a fővárosnak alá kellett írnia egy szerződést, amit október óta nem tette meg.
Kiss elmondta, hogy ha a központi kormányzat aláírja a szükséges megállapodásokat, az abszurditás lenne, ha mégsem teljesítené ígéreteit. A kormány és a főváros közötti feszült viszony tovább komplikálja a helyzetet, mivel a kormány az iparűzési adó jelentős részét is elvonja, ami a fővárosi költségvetés további csökkenését eredményezi.
Ha a decemberi inkasszálások nem történnek meg, a főváros Kiss szerint akár a korábban inkasszált összegeket is visszakaphatja. A jövő heti Fővárosi Közgyűlés napirendjén szerepel a 2026-os költségvetés elfogadása, amely során a frakciók a költségvetési javaslatokkal kapcsolatosan már szeptember óta konzultálnak.
Eközben Kiss kifejezésre juttatta, hogy a főváros számára a segélyhitel koncepciója is problémás, mivel az ő megítélésük szerint, ez egy uzsorakölcsönhöz hasonlítható, hiszen a kormány először inkasszálja a város pénzét, majd kamatra kölcsönadja. A főigazgató egyértelműen fogalmazott: „Olyan már előfordult, hogy valakit kizsebelnek, de hogy ezt uzsora formájában is megtegyék, még nem láttam” – mondta. Ez a kijelentés ékes példája a főváros vezetése és a kormány közötti konfliktusnak, amely az önkormányzat működésének megnehezítése felé mutat.
A hatalmi játszmák, a elvonások és az érthetetlen pénzügyi helyzetek egyre inkább feszültséget generálnak a fővárosban, és alapjaiban kérdőjelezik meg Budapest pénzügyi stabilitását és jövőbeli terveit. A közgyűlés következő ülése fontos fordulópont lehet a főváros sorsának alakulásában.
Az események tükrében a következő hetekben különösen figyelnünk kell, hogy a kormány milyen lépésekkel reagál a főváros sürgető anyagi helyzetére, és hogyan alakul a politikai táj ebben a konfliktusos időszakban.
Kiss Ambrus felvetette, hogy a főváros jövőbeli költségvetésében 318,6 milliárd forintnyi iparűzési adó bevétellel számolnak, azonban ennek 46 százaléka a kerületekhez kerül. A kormány által tervezett szolidaritási hozzájárulás, ami összesen 97,7 milliárd forintot vonna el, rendkívül aggasztó, és komoly hatással van a város önállóságára.
A helyzet bonyolultságát fokozza, hogy a főváros előrejelzése szerint, ha a kormány továbbra is így jár el, a pénzügyi rendszer összeomlása könnyen bekövetkezhet. A fővárosnak tehát sürgősen lépéseket kell tennie a helyzet stabilizálása érdekében, különben a következmények súlyosak lehetnek.
Forrás: hang.hu/belfold/kiss-ambrus-hatterbeszelgetes-karacsony-gergely-fovarosi-kozgyules-183365