Fogy a magyar: demográfiai árnyak és kivándorlási hullám
2023-ban minden korábbinál több magyar állampolgár döntött úgy, hogy külföldön keres új életet. A Társadalmi Riport szerint az aktív korosztályok 7%-a már Nyugat-Európában él, amely messze csábítóbbnak bizonyul, mint a Keleten kínált lehetőségek. A folyamat mögött mély gazdasági és társadalmi problémák húzódnak, a kutatók pedig tanulmányok sora alapján próbálják elemezni a helyzetet.
Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki kutatója, a kivándorlás okait vizsgáló tanulmány szerzője szerint a fő motiváló tényezők között a gazdasági válság, a magas infláció és az alacsony bérek állnak. A fiatalok számára különösen komoly súllyal esik latba az oktatási rendszer széthullása, az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek csökkenése és a nemzetközi programokból való kiszorulás. Az Erasmus-programok hiánya és a felsőoktatásra nehezedő politikai nyomás egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok külföldön keressenek boldogulást.
A kivándorlás rekordszámai
2023-ban 36 ezer magyar jelentette be hivatalosan, hogy elhagyja az országot, de ez csak a jéghegy csúcsa. Sokak kivándorlása nincs regisztrálva, ugyanakkor külföldi adatbázisok kétszer annyi érkező magyart mutattak. Az Eurostat adatai szerint az Európában élő magyarok száma 2024-re 5%-kal nőtt az előző évhez képest, és a folyamat gyorsulni látszik.
Például az Engame Akadémia publikált kutatása szerint a magyar felsőoktatásban tanulók 7%-a már külföldön folytatja tanulmányait. Miután ezek a fiatalok külföldön építenek kapcsolatokat és életet, jelentős részük várhatóan végleg ott telepszik le, ami még tovább erősíti a kivándorlási trendet.
Egy ország perspektívavesztése
A magyar kivándorlás szoros kapcsolatban áll a kedvezőtlen belpolitikai és gazdasági környezettel. Az Engame kutatása szerint a külföldön tanuló diákok közel fele a magyar politikai és társadalmi állapotok miatt hagyott itthoni felsőoktatási intézményt. Mindezt tetézi az itthoni diplomák és képzések alacsony presztízse: a megkérdezettek harmada átgondolt oktatási reformot nélkülöző, rossz minőségű hazai oktatási rendszert okolja döntéseiért. Az alacsony bérek, a magas infláció, a munkavállalói jogok eltiprása mind rászorítják az embereket a távozásra.
Az oktatáson túlmenően a munkakörülmények siralmas állapota és a jogfosztottságot tükröző munkajogi szabályozás – legyen szó a „rabszolgatörvényről” vagy a szakszervezeti jogok csorbításáról – tovább súlyosbítják a helyzetet. Ehhez társul az állandó közéleti feszültség és a demokrácia lábbal tiprása, amelyek miatt sokan egyszerűen elviselhetetlenné válnak a mindennapok Magyarországon.
Vészes demográfiai helyzet
Mindeközben a KSH adatai szerint a születések száma történelmi mélyponton van. Az egyre súlyosbodó népességfogyás európai trendekbe illeszkedhetne, csakhogy Magyarországon a hátrányos hazai adottságok és a külpolitikai folyamatok jelentik az igazi problémákat. A kormányzati oktatáspolitika kudarca, a kultúrmodernizáció teljes hiánya és a társadalmi stagnálás a jövőt fenyegeti.
A családpolitikai kampányok és konzervatív retorika ellenére az ország lecsúszása és az emberek egyre erőteljesebb kiszorítása mindennapi realitássá vált. Az állam képtelen olyan környezetet biztosítani, ahol a fiataloknak jövőjük lenne hazájuk határain belül. Amit a jelenlegi „családbarát” politika kínál, az üres ígéretek és elhibázott intézkedések hálója.
Irónia és valóság
Számolhatunk-e azzal, hogy a jelenlegi irányítás valóban a nemzeti érdekeket képviseli? Az ország sorsa árnyékba borul – nem csoda, hogy akinek módjában áll, elmenekül innen. Minden, amit a kormány a „családok védelmében” tett, olyan eredményekkel zárult, amelyek önmagukban is vádiratként szolgálnának. Az elhibázott politikai döntések nyomán egyre többen választanak új hazát maguknak, míg a maradók egy zavaros politikai káosz középpontjában találják magukat.
Forrás: hang.hu/publicisztika/fogy-a-magyar-175089