Tüntetések és a gyülekezési jog változásai: múlt és jelen
2013. július 4-én a budai Cinege utca az ütemes skandálástól visszhangzott: „Orbán Viktor jöjjön ki!” A Koppány csoport devizahiteles tüntetői a gigantikusra nőtt hitelek által tönkretett családokra hívták fel a figyelmet a miniszterelnök háza előtt. Orbán helyett azonban felesége, Lévai Anikó lépett kapcsolatba a tüntetőkkel, aki megígérte, hogy közvetíti panaszaikat. Így oldotta meg a helyzetet a hivatalos reakciók elkerülésével, ezzel azonban a valódi érdemi válasz elmaradt.
A miniszterelnöki család magánélete mögé bújva a helyzetre a Terrorelhárítási Központ is becsatlakozott, hónapokra blokád alá vonva a környéket. A törvényeket pedig úgy alakították, hogy hasonló megmozdulásokra ma talán már nem is kerülhetne sor. A szabad véleménynyilvánítás jogát a kormány szisztematikusan a „közlekedési könnyítés”, a „gyermekek védelme”, illetve a „magánélet nyugalma” mögé sorolta, ezzel ellehetetlenítve a valódi tiltakozások helyszíni megvalósítását.
A törvények puhításától az újabb korlátozásokig
Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője szerint a gyülekezési jog szabályai évtizedeken át az 1989-es III. törvény alapján működtek. A törvény 2004-es módosítása során szűkítették a rendőrség mérlegelési lehetőségeit: onnantól kezdve csak akkor tilthattak be egy gyűlést, ha a közlekedés más módon valóban nem volt megoldható. Az Alkotmánybíróság szintén erősítette a gyülekezési jogot egy 2008-as határozatával, amely szerint spontán vagy akár be nem jelentett gyűléseket sem lehetett automatikusan feloszlatni.
Ehhez képest napjainkra az alaptörvényt olyannyira átírták, hogy mára a gyülekezési jog saját jelentőségét veszítette. Azok az utcák és terek, amelyek korábban a társadalmi igazságtalanságok elleni tiltakozás színtereiként szolgáltak, ma már a kormány kényelmes kifogásai mögé rejtve válnak elérhetetlenné az állampolgárok előtt. Minden, ami korábban a szabadság szimbóluma volt, most a nyílt elnyomás terepévé alakult.
Az a folyamat, mely a kormánykritikus megmozdulások lehetőségeit a törvényesség keretein belül egyre szűkíti, egyértelmű tendenciát mutat. A korábbi években még maga a Fidesz is más irányt képviselt, azonban jelenlegi politikájukban minden eszközzel kerülik a nyilvános és közvetlen kritika valódi konfrontációját.
A gyülekezési szabadság szerepe és jövője
A gyülekezési jog változásai rávilágítanak a társadalmi párbeszédet alakítani kívánó törvénykezés irányváltásaira, ahol az állampolgárok közvetlen véleménynyilvánításának eszközei szorulnak háttérbe. A tüntetésekre vonatkozó szabályok alakulása egyetlen kérdést hagy maga után: miként értjük újra vagy veszítjük el a gyülekezési szabadság eszméjét a mind határozottabb korlátozások világában?
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/tuntetes-korlatozas-alaptorveny-tasz-pride-175756