Legális törvénytelen dolgok a jogállam határvonalán
Az alkotmányosság kérdése a magyar közéletben egyre fontosabbá válik, különösen, amikor olyan prominens jogászok, mint Varga Zs. András, a Kúria elnöke és Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság egykori elnöke egy nyári napon, 2021 júniusában, az alaptörvény védelmén fáradoztak. Érdekes, hogy az ő humorérzékük nem terjedt ki a jogállam fogalmának említésére. Azonban nyilvánvaló, hogy számukra is van egy határ, amit nem lépnek át.
Az események hátterében egy „alkotmányos puccs” félelme állt, amelyet Fleck Zoltán, Vörös Imre és néhány más, a kormányzati hatalommal nem rendelkező, de nemzetközileg elismert szakember nyilatkozatai előidéztek. Ők arról beszéltek, hogyan lehetne helyreállítani Magyarországon a jogállamot, még ha egy új kormány nem rendelkezik is a kétharmados többséggel. Elemzéseik alapja az a megállapítás volt, hogy a regnáló kormány lényegében már végrehajtott egy alkotmányos puccsot, újabb, az 1989-90-es alkotmány bábi között, mivel saját alaptörvényét is hatályon kívül helyezte.
Ennek egyik kulcsfontosságú lépése a veszélyhelyzet és az általános rendeleti felhatalmazás bevezetése volt, amely 2021 óta érvényben van, de 2026-ra már hat éves időtartalommal bírt. A jogállam védelme jegyében folytatott diskurzus, amely a nyilvánosság előtt zajlott, nem a céltalan aggodalom, hanem az időtlenség miatt nem vezetett a kívánt eredményhez: az új kormány megalakulása elmaradt, s így nemhogy kétharmados, de feles többség sem jött létre. Ezzel szemben a Fidesznek egy negyedik kétharmados mandátuma lett, amely egyértelműen nem célzatos, nem arányos rendeletalkotási jogosítványokkal rendelkezett. Formálisan ugyan időkorlátos, de valójában a jogszabályok fokozatosan a végtelenbe vezettek.
Ezek után felmerülnek olyan fontos kérdések, mint hogy miért lehet egy új Pride rendezvény létrejönni az önkormányzatok ellen hozott, visszamenőleges kormányrendelet révén? Mi az, ami nem zavarta az alkotmányosság őreit? Kitűnik, hogy véget kellene vetni ennek a folyamatos alkotmányos puccs állapotának, és új utakat keresni az alkotmányos keretek helyreállítására.
A téma a legutóbbi Magyar Hang Plusz számában részletesebben is betekintést nyújt a jogállam sorsának alakulásába és a jelenlegi politikai helyzet kritikájába. Ha szeretné megismerni a részleteket, ne habozzon előfizetni a Magyar Hang Pluszra, amely reklámmentes hozzáférést nyújt a minőségi tartalmakhoz.