Ki lesz a felelős az erőszakért?
Szeptember közepének forró napjaiban robbant a hír: az őszödi beszéd szavai szétzúzták az illúziókat. Október 1-jén az MSZP–SZDSZ tarolt vereséget szenvedett az önkormányzati választásokon. Gyurcsány Ferenc ekkor még bizalmi szavazást kért, amelyben az országgyűlés 207 vokssal támogatta őt. De az események október 23-ával érték el csúcspontjukat: lovasrohamok, gumilövedékek és véres rendőri erőszak festette vörösre a napot. Későbbi vizsgálatok évekig tartottak, de politikai vezetők és miniszterek még távolról sem láttak vádat.
Az érintett, Gyurcsány Ferenc, és támogatói máig ragaszkodnak ahhoz, hogy sem ő nem adott parancsot a terrort idéző rendőri fellépésre, sem maga az intézkedések sor nem volt jogtalan. Mégis, a kérdések válasz nélkül maradtak. A társadalom máig oszladozik a felelősség kérdésében.
A politikai taktika új dimenziói
Orbán Viktor látszólag nem engedte, hogy a múlt tanulságai kárba vesszenek. Az általa alkalmazott stratégia azonban sokak szerint egy előre megkomponált felelősséghárítás. Március 15-ei beszédében burkolt utalásokkal, mint „poloskák”, és a kétszer használt „felszámoljuk” kifejezéssel próbált talányos, de félreérthetetlen üzenetet küldeni a követőinek.
Az Orbánhoz lojális csoportok azonnal értették a vélt üzenetet, melyben az ellenzéket és a rezsim kritikusait már-már állatként állították be. Az ilyen irányvonalak tűpontosan tükrözik azt a stratégiát, amellyel a politikai vezetés igyekszik magát tisztára mosni minden jövőbeni incidensből.
Falusi közvélemény-kutatás: amikor hallgatás a válasz
Reichert János úgy döntött, nem hagyja, hogy ez a retorika válasz nélkül maradjon. Rövid levélben fordult a falujában élő, Fideszhez és KDNP-hez tartozó személyekhez, megkérdezve: vajon állatnak tartják-e őt? A levelekre adott választ két hétben kötötte meg, jelezve, hogy aki nem reagál, vélhetően egyetért a miniszterelnök definíciójával.
A briliánsnak tűnő egyszerű teszt azonban más eredményeket hozott. Az elvárt válaszáradat helyett mindössze öt reakció érkezett, amelyek közül három egyéni válasz volt, kettő pedig a pártok helyi szervezeteitől érkezett. Az effajta csend nem csak különös, de mély tanulságokkal bír – egy társadalom, mely hallgatásával vesz részt a politikai játékban, önmagát aláássa.
Az üzenet mögötti morális kérdések
A politikai diskurzus, amely burkolt fenyegetésekkel és állati szimbólumokkal manipulálja a közvéleményt, súlyos erkölcsi dilemmákat vet fel. Az, hogy számos helyi politikus és szimpatizáns hallgatása vagy semmitmondó válaszai felerősítik vagy legitimálják-e ezeket az üzeneteket, csak találgatás kérdése marad.
Az egyértelmű válaszok hiánya, a tisztánlátásba vetett közbizalom megingása és a vezetők retorikai játékai kérdéseket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy kik viselik majd a végső felelősséget. Az igazság keresése azonban egyre távolabbinak tűnik egy olyan környezetben, ahol a bizonytalanságot szándékos zavarkeltésre használják.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/ki-lesz-a-felelos-az-eroszakert-175157
