Lejárt a határidő: több tucat pályázat érkezett a legnagyobb fővárosi cégek vezetői posztjaira

által L Dominik

Feszültség, rivalizáció és vezetői ambíciók Budapest élén

A Fővárosi Közgyűlés működését 2025-ben sem kerülhetik el a konfliktusok. A nagy budapesti cégeknél meghirdetett vezetői pályázatok nemcsak a nyitott pozíciókról szólnak, hanem újabb frontvonalakat húznak a politizálásban. Az újraalakuló vezetés körüli huzavona már a kezdeteknél konfliktusokat szült, és a helyzet további polarizációját eredményezte. A témában az egyik legérdekesebb kérdés, hogy miért váltak ilyen mértékben a személyi döntések politikai színjátékká.

Politikai sakkjátszma a vezérigazgatói székekért

Több mint negyven pályázat érkezett be öt fővárosi cég meghatározó vezetői pozícióira, köztük a Budapesti Közlekedési Központ és a Budapesti Közlekedési Zrt. vezérigazgatói tisztségeire. Azonban ez a nagyszámú jelentkezés sem pusztán szakmai kérdések körül forog: a bíráló bizottság összetétele és működése már önmagában is viták tárgyává vált. A pályázók közé tartoznak jelenlegi vezetők is, akik elmondásuk szerint folytatni kívánják eddigi munkájukat.

A főpolgármester, Karácsony Gergely felkérte a bíráló bizottságokat, hogy alakítsák ki szakértői véleményeiket és javaslataikat. Az eddigi részeredmények pártszimpátiák és hatalmi érdekek mentén csaptak össze a Fővárosi Közgyűlés ülésein, a konfliktusok a látszólagos szakmai alapon nyugvó döntéseknél is szakítottak a konszenzus látszatával.

A jelentkezési folyamat körüli káosz

Különösen érzékeny téma a pályázati rendszer „átláthatósága”. Miközben arra hivatkoznak, hogy a pályázatokat névtelenül bírálják el, kritikusok szerint a Fővárosi Közgyűlés tagjai között világos politikai törésvonal húzódik. Ezek a törésvonalak nemcsak a személyi döntésekre, hanem a pályázati bizottság összetételére is kiterjedtek, amelyről például több érdekellentét is megjelent nem csak szakmai, hanem pártok közötti szinten is.

Az LMP-hez kötődő politikusok szerint a pályázati rendszer célja egyértelműen az eddig hatalmi helyzetben lévő pártok befolyásának megtörése. Ezzel szemben a DK és más hagyományos pártok vezető politikusai szerint a bíráló testület működése akadályozza az objektív bírálatot. A döntő kérdés az anonim értékelések hitelessége és a személyes meghallgatás hangsúlya lett.

Rég nem látott politikai feszültség

A pályáztatás ügye a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli polarizációját mutatja. A DK és a Fidesz különös kooperációt mutatott egyes döntések blokkolásában, míg a főpolgármester szövetségesei eltérő taktikákat alkalmaztak. Ez a megközelítés máig sem tűnik homogénnek. Egyes pályázatokat a legtöbb képviselő nem éppen szakmai, hanem inkább személyes vagy stratégiai politikai döntések alapján értékelt, ami összezavarta a szakértői testületek kompetenciájába vetett bizalmat.

Átláthatóság valójában?

Nehéz komolyan venni az állítást, hogy a városvezetésben kizárólag szakmai döntések születtek – erről beszélt például Vitézy Dávid is, aki szerint a tavaly nyári választások világossá tették: a főváros lakosságának egy része megelégelte a „színfalak mögötti játszmákat”. Vitézy az átlátható és tisztességes pályáztatási eljárások mellett érvel, ám önmagában ez is kérdéseket vet fel a folyamatok valódi tartalmi részleteiben. Az anonim bírálat és a reprezentatív szakszervezetek meghallgatása semmi mást nem jelenthet, mint burkolt játszmákat és manipulációs kísérleteket.

Szakszervezetek és politizálás

A szakszervezeteket a pályázati eljárások kiemelt résztvevőiként kezelni akár legitim érv is lehetne, ha nem árnyékolná be politikai manipulációjuk lehetősége. A meghallgatások során képviseletet kaptak ugyan, de tanácskozási joguk felszínes benyomást keltett az olcsó PR-szándékokkal. Eközben szakmai elköteleződés ugyanezt a terepet alig-alig fedi le a vitákban.

Az átláthatóságot illető ígéretek és a folyamatos „játékszabály-alkotások” egyre nehezebben követhetők. Ennek eredményeként a budapesti vezetés kérdése már nem csupán vezetőkről, hanem a hatalmi erőviszonyokról szóló történetként írható le. Ami biztos: a közpénzek, stratégiai döntések mentén zajló leosztások jelentősége oszlik el az egyes pártok között, szinte rituális botrányok kíséretében.

Forrás: hang.hu/belfold/fovarosi-cegvezetok-palyazat-174822

Ezt is kedvelheted