Magyar exodus – Miért mennek el a magyar kutatók?
2025. december 29-én a magyar népesség lélekszáma 9,5 millió alá csökkent, ami a legrosszabb mutató 1952 óta. Miközben a születések csökkenése és a halálozások növekedése mind tűnnek a problémák fő forrásának, a kivándorlás, amely egyre sürgetőbb és aggasztóbb jelenséggé vált, mégis kevesebb figyelmet kap. Az elmúlt évben például 41 300 magyar állampolgár vándorolt ki, ami Dunaújváros teljes lakosságának eltűnésével egyenértékű. Mi húzódik meg e mögött, és mit tehetünk a helyzet orvoslásáért?
Majláth Ronald cikkében Boldogkői Zsolt biológust kérdezte meg erről a drámai jelenségről. Kiemelte, hogy a tudományos pályán a külföldi tapasztalatok megszerzése szinte kötelező, így a döntés nem annyira a kiutazásról szól, hanem arról, hogy hazatérünk-e. A múlt század történései azt mutatják, hogy az elvándorlási mintázatok szorosan összefonódtak a történelmi eseményekkel. Az első világháborút követően szerzett nemzedékek távoztak el, sokan a politikai és gazdasági nehézségek elől menekültek külföldre.
A 30-as és 40-es években a náci rezsim fenyegetése tovább fokozta az elvándorlást, különösen a zsidó származású tudósok körében. Ekkor hagyta el országunkat Neumann János, Wigner Jenő és Teller Ede is, akik az Egyesült Államokban találtak menedéket. A következő korszakkal, az 1956-os forradalom után ismét jelentős menekülési hullám indult meg, a Kádár-diktatúra alatt pedig folyamatosan jelen volt a szakemberek kivándorlása.
A rendszerváltás idején a kivándorlás nem volt annyira hangsúlyos, inkább a politikai és gazdasági fordulatok körüli események generálták a mozgást. A 90-es években sokan indultak el külföldre, de jelentős részüket nem láttuk viszont hazánkban. Érdekes, hogy a Bokros-csomag által generált reálbércsökkenés és az oktatási források drasztikus megnyirbálása nem okozott kiugró elvándorlási hullámot.
Az EU-csatlakozás után a szabad munkavállalás lehetősége jogilag is megnyílt, és az ezt követő években a különféle mobilitási programok, mint a Marie Curie-ösztöndíjak és az ERC-támogatások elérhetővé váltak. Ezek a lehetőségek arra ösztönözték a kutatókat, hogy külföldi posztdoktori munkákra pályázzanak, amely szintén hozzájárul a tudósok hosszú távú elvándorlásához.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/2025-51-52-magyar-exodus-boldogkoi-183856