Oroszlánerejű disznók kóboroltak Amerikában 30 millió évvel ezelőtt
Az Archaeotherium egy különleges disznószerű, párosujjú patás emlős nem, amely a 37-23 millió évvel ezelőtti időszakban élt Észak-Amerikában. Az amerikai Vanderbilt Egyetem paleontológusainak friss kutatásai szerint ezek az impozáns lények képesek voltak akkora harapási erő kifejtésére, mint a modern oroszlánok. A legnagyobb képviselőik akár egy tonnát is nyomhattak, és marmagasságuk egy álló embernek felelt meg. E fajok táplálkozási szokásait elemezve megállapították, hogy a nagyobb Archaeotherium egyedek könnyedén összeroppanthatták áldozataik csontjait, míg a kisebbek inkább a lágy részeket részesítették előnyben.
Az Archaeotheriumok, amelyek neve „ősi bestiát” jelent, a 19. század közepén kerültek tudományos leírásra. A modern disznókhoz hasonlóan mindenevők voltak, de a legújabb kutatások arra utalnak, hogy hajlamosak voltak ragadozó módon táplálkozni. Fogazatuk alkalmazkodott ehhez a táplálkozási stílushoz, a paleontológusok pedig a fogak kopási mintázatai alapján arra következtettek, hogy a nagyobb testű fajok a kemény táplálékokat, valószínűleg csontokat is fogyasztottak, míg a kisebbek elkerülték ezeket.
Ezek az új eredmények azt mutatják, hogy az Archaeotheriumok ökológiai szerepe sokkal összetettebb volt, mint eddig gondolták. Ezek az állatok hatalmas vaddisznóra hasonlítottak, de karcsúbb testfelépítéssel és elnyúltabb pofával rendelkeztek. Érdekesség, hogy közelebbi rokonai a mai bálnáknak és vízilovaknak, semmint a modern disznóknak. Az állatok feje testhosszának körülbelül harmadát tette ki, azonban agyuk meglehetősen apró volt, ami arra utal, hogy intellektusuk nem volt túl fejlett. Az agytömeg és testtömeg aránya a modern hüllőkét idézi, ami arra enged következtetni, hogy ezek az állatok valószínűleg korlátozott intelligenciával bírtak.
A legnagyobb Archaeotheriumok táplálkozási szokásai között a korabeli Észak-Amerikában honos őstevék is szerepeltek. Míg a kisebb fajok hasonlóan táplálkozhattak, mint a mai pekari disznók, a nagyobb egyedek fogkopása a modern oroszlánokéhoz hasonló volt, tehát táplálkozási szokásaik is hasonlóan vadászó jellegűek lehettek.
Ez a felfedezés új perspektívát nyújt a tudományos közösség számára az Archaeotheriumok ökológiai szerepéről, továbbá kiegészíti a paleontológiai és táplálkozástani ismereteinket az ősi emlősökről.
MOLNÁR CSABA, a Magyar Hang tudományos újságírója, az Egyesült Királyságban, Marie Curie-ösztöndíjasként végzett kutatásokat, mielőtt az újságírás irányába fordult volna. Számos elismerést kapott a tudományos újságírás terén, köztük az Akadémiai Újságírói Díjat is.
Forrás: hang.hu/tudomany/30-millio-evvel-ezelott-oroszlanereju-disznok-koboroltak-amerikaban-182581