Századik napja ég Grúzia: Tüntetések és diktatórikus erőszak
Grúziában száz napja tartanak a mindennapos tüntetések a választási csalások és az Európai Uniós csatlakozás felfüggesztése miatt. A lakosság a tavalyi parlamenti választásokat csalással vádolja, amelyet a Grúz Álom párt uralma alá írt. Az ellenzéket, a köztársasági elnököt, a választási megfigyelőket és az emberek többségét egyaránt elkeserítő események sorozata nyomán a grúz közélet drámai fordulatok színtere lett, miközben Magyarország és Szlovákia az egyetlen két országként fogadja el a jelenlegi kormány legitimitását.
A tömegek haragja és a hatalom brutális válasza
Tbiliszi szívében, a szimbolikus Rusztaveli sugárúton száz napja tartó forgalmi blokád jelzi a népharagot. A demonstrációkat a Grúz Álom párt által mozgósított rohamrendőrök és erőszakos fellépések kísérik. Az állami brutalitás határt nem ismer: könnygázzal, vízágyúval és paprika spray-vel támadtak a békés tüntetőkre. Rendszeres rendőri túlkapások következtében a demonstrálók és az újságírók is rendszeresen kórházban végzik, sokan súlyos sérülésekkel. Ez a kegyetlen megtorlás olykor agresszív ellenállásba csapott át: a tüntetők gyakran kénytelenek önvédelemből fellépni a rájuk támadó erőkkel szemben.
Egy rezsim, amely nem ismeri a határokat
A Grúz Álom az elégedetlenséget újabb eszközökkel igyekszik ellehetetleníteni. Maszkos bandák támadnak a tüntetőkre, miközben a rendőrség passzívan figyeli az eseményeket. Új, arcfelismerő rendszerekkel felszerelt kamerarendszereket telepítettek, hogy azonosítsák és megfélemlítsék a tüntetőket. Törvényekkel tiltják be a tüntetési kellékeket, és magas pénzbírságokat szabnak ki a polgári engedetlenség formáira, például az utcai blokádokra. Az elnyomás fokozódásával a rendszer egyre inkább diktatórikus jegyeket ölt, sőt a civileket és a független médiát „külföldi ügynököknek” bélyegzik, akik állítólag Grúzia kormányának stabilitását fenyegetik.
Elrettentő gazdasági következmények
A folyamatos politikai instabilitás keményen sújtja az ország gazdaságát. A turizmus lassul, a befektetések elmaradnak, és az üzleti élet folyamatos bizonytalanságba süllyed. Eközben a hatalom ravaszul a tüntetőkre és külső tényezőkre próbálja áthárítani a felelősséget, bűnbakká téve mindazt, ami a lakossági elégedetlenséghez vezetett. Miközben a Grúz Álom formailag tovább tud létezni, szimbolikusan akaratát a tártalan csendélet helyett a társadalmi támogatás hiánya sújtja. Érdemes megjegyezni, hogy bár a párt a választáson hivatalosan több mint 50%-ot kapott, a lakosság részvételével szinte egyetlen ellentüntetés megszervezésére sem volt képes.
Nyugati szankciók és nemzetközi egyensúlyozás
A tüntetők többek között azt követelik nemzetközi partnereiktől, hogy vezessenek be szankciókat a Grúz Álom vezette rezsim ellen. Az Egyesült Államok már lépett is: a Magnyickij-törvény alapján több vezetőt súlytottak szankcióval. Ugyanakkor az Európai Unióban Magyarország és Szlovákia vétói miatt ez nem lehetséges. Orbán Viktor kormánya Európában egyedüliként áll nyíltan a grúz kormány mellé. A választások óta működő ellenzék nélküli parlament gyorsított tempóban robog a civil társadalom és a média térhódításának felszámolása felé.
Követelések és a harc újabb hullámai
Tiszta, szabad választásokat, valamint egy független választási bizottság létrehozását követelik, amelyet nemzetközi megfigyelők felügyelhetnek. A tüntetők az igazságtalanul bebörtönzött aktivisták elengedését is követelik. Közöttük alig húszéves fiatalok is szenvednek a börtönök mélyén. A nemzetközi figyelem közepette Grúzia továbbra is válaszút előtt áll: egy nyugati orientációjú, demokratikus jövő, vagy egy belsőleg meghasonlott rezsim által irányított, izolált ország lehetősége vár rájuk.
Forrás: hang.hu/kulfold/szazadik-napja-tartanak-a-mindennapos-tuntetesek-gruziaban-173743