Tisza-szakértő: A kormány „védőpajzsa” nem helyettesítheti a befagyasztott EU-s forrásokat
A közelmúltban, pontosan egy héttel az Orbán-Trump találkozó után, Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője megosztott egy véleményt, amely rámutat arra, hogy a kormány által említett „védőpajzs” kapcsán nem másról van szó, mint devizacsere-ügyletről, amit a pénzügyi szaknyelv devizaswap-line néven emleget. E nevetségesen egyszerű eszköz lehetőséget teremt arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank dollárhoz jusson abban az esetben, amikor a forint gyors leértékelődése devizapiaci beavatkozást kíván meg, ám a jegybank devizatartaléka ezt nem tudja biztosítani.
Kármán kijelentette, hogy ha a swap-line lehetővé teszi, hogy jelentős összeget hívjanak le, az már önmagában megakadályozhatja a forintot fenyegető spekulációt. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy ez az eszköz csak akkor töltheti be igazi szerepét, ha sohasem használják fel. Sőt, fontos tudni, hogy ez nem klasszikus hitelformát jelent, amivel fejlesztések finanszírozhatók, így nemhogy nem helyettesíti a befagyasztott EU-s támogatásokat, de a költségvetés idei megnövelt hiányát sem lehet abból finanszírozni.
Az Európai Központi Banknak számos más jegybankkal van hasonló devizacsere-megállapodása, például a svájci, svéd vagy dán jegybankkal. Kármán hangsúlyozta, hogy Magyarországnak is ésszerű lett volna igénybe venni ezeket a lehetőségeket, azonban az Európai Központi Bank üzletszabályzata világosan kijelenti, hogy ilyen megállapodásokat csupán a legmagasabb hitelminősítéssel rendelkező országok köthetnek.
Ezért a kormány pénzügyi konstrukciója, amelyet Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak adott interjújában próbált visszautasítani az IMF-hitelekkel való analógiákkal, nem csupán hitelesítési problémákkal küzd, hanem alapjaiban hamis állításokat hordoz.