Kinek járhat diplomata-útlevél és miért fedi homály?
Diplomata-útlevelek ügyében ismét eluralkodott a titkolózás. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, nem tartja indokoltnak a nyilvánosságnak hozzáférhetővé tenni azt az információt, hogy ki rendelkezik Magyarországon ezzel a különleges okmánnyal. Az indok egyszerű, de egyben súlyos is: Magyarország külpolitikai és nemzetbiztonsági érdekei forognak kockán. Ez a döntés azonban tovább erősíti a gyanakvást és az elégedetlenséget a közvélemény körében.
A hivatkozott diplomata-útleveleknek óriási előnyei vannak. Ezek birtokosai könnyített feltételekkel utazhatnak például vízumköteles országokba, kikerülhetik a repülőtéri sorokat, vámvizsgálatokat, sőt a nemzetközi jog által biztosított diplomáciai mentesség is megilleti őket. De vajon kik férnek hozzá ehhez a kiváltsághoz, és miért kell ezt titkolni?
Az információ titkolása és a közérdek ütközése
A lapok közérdekű adatigényléssel próbáltak választ kapni arra, hogy olyan ismert személyek, mint Dzsudzsák Balázs futballista, Balog Zoltán református püspök vagy a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám, jelenleg is rendelkeznek-e ezekkel az útlevelekkel. Azonban a Külügyminisztérium helyett a döntést Rogán Antal kezébe adták, aki elutasította az adatközlési kérelmet. Az ő érvelése szerint a diplomáciai tevékenységben érintettek személyes adatainak kiadása veszélyeztetné az ország külkapcsolati érdekeit.
Ez az érvelés sokak számára inkább mentegetőzésnek tűnik, mint valódi biztonságpolitikai megfontolásnak. Az így keletkezett homályos állapot pedig további találgatásokra ad lehetőséget, miközben a társadalom egyre inkább úgy érzi, hogy az átláthatóságot feláldozzák a hatalmi érdekek oltárán.
Kik azok, akik kihasználhatják ezen kiváltságokat?
Az elmúlt években többször kerültek reflektorfénybe a diplomata-útlevelek. A botrányok során olyan nevekkel találkozhattunk, mint Schadl György, a bírósági végrehajtók egykori vezetője, Habony Árpád, a rejtélyes politikai tanácsadó vagy éppen Matolcsy Ádám és Dzsudzsák Balázs. Szinte mindegyik esetben felvetődött a jogosultság kérdése: mi indokolhatja ezeknek a személyeknek a diplomáciai státuszt biztosító okmány kiadását?
Egyesek szerint az útlevelek kiadása egyfajta presztízs vagy jutalomként funkcionál bizonyos emberek számára. Mások úgy vélik, hogy a kiváltságok biztosítása nyilvánvaló hatalmi hálózatokat mutat, ahol az egyes érintettek nem feltétlenül valódi diplomáciai tevékenységük, hanem pozíciójuk vagy kapcsolataik révén részesülnek ebben az előnyben. A közvélemény számára különösen irritáló, amikor kiderül, hogy olyanok kaptak ilyen dokumentumot, akik aligha töltenek be bármilyen jelentős nemzetközi pozíciót.
A diplomata-útlevelek és a politika árnyékai
A legutóbbi, Szöllősi György sportújságírót érintő eset új dimenziót adott a vitának. Szöllősi, aki a „Puskás Ferenc emlékének tiszteletbeli nagykövete” címet viseli, nem kapott diplomata vízumot az Egyesült Államokba, mert az említett pozíciót nem fogadták el diplomáciai minőségként. Ez világosan rávilágít arra, hogy a diplomata-útlevelek kérdése nemzetközi szinten is visszatetszést kelthet, ha azokat túl könnyelműen és nem az érdemi diplomáciai munka érdekében osztogatják.
Mindeközben a magyar közélet a diplomata-útlevelek ügyét továbbra is a hatalmi rendszer tüneteként értékeli. A titkolózás, a döntések indokolatlan elzárása és a bármikor kirobbanó botrányok csak mélyítik a társadalom bizalmatlanságát. Rogán Antal döntése, hogy ezek az információk zárva maradjanak, nem csillapította a kedélyeket, hanem éppen ellenkezőleg: további kérdéseket vetett fel az átláthatóság hiányáról és az igazságos közéleti gyakorlatról.