Törvényellenes állapotok az egri egyetemen
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Történelemtudományi Intézete és Történelemtudományi Doktori Iskolája a Professzorok Tanácsának összehívását kezdeményezte az egyetemi autonómia súlyos sérelme miatt. Céljuk, hogy helyreállítsák az autonómiát, átértékeljék a tanárképzést, az oktatásszervezést és a tudományos feltételeket.
A két intézet érvei szerint az egyetemi autonómia semmibevétele ellentétes az EU-s, magyar és egyházi joggal, valamint az Alaptörvénnyel és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 13. cikkével. Az EKKE szenátusa, mióta az egri érsekség átvette a fenntartói jogok gyakorlását, csak olyan döntéseket hozhat, amelyekre az érsekség is rábólint, így önállóan nem tudják összehívni a szenátusi üléseket, és a szenátusi döntések végrehajtását korlátozhatja a fenntartó.
A törvénybe ütköző gyámkodás ügyét az EKKE Professzorok Tanácsának június 4-i ülésén vitatták meg. Rainer M. János vitaindító bevezetőjében kifejtette, hogy az egyetem jövőbeli céljainak megvalósítása érdekében radikálisan át kell alakítani az egyetemi alkotmányt.
Rainer hangsúlyozta, hogy a magyar autokrata rezsim az elmúlt másfél évtizedben nem törekedett semmiféle egyensúlyra, ellenben kizárólagos hatalomra vágyott. Az egyetemi polgárság fiatal generációjának véleménye most éppen ellentmond ennek, és érzelemmel teli nemet mond a fennálló rendszerre.
A vita során Pap József tanszékvezető kritikát fogalmazott meg a belső egyetemi szabályozás ellen, amely törvényellenesen biztosít többletjogokat a fenntartónak. Kristóf Ilona intézetigazgató a 2024-es Takaró Mihályhoz kötődő kísérleti tanárképzési program ellentmondásaira hívta fel a figyelmet. Valuch Tibor egyetemi tanár pedig javaslatokat tett arra, hogy miként lehetne jobban ösztönözni a tudományos teljesítményt, beleértve az intézményi és szervezeti változásokat is.
Az egyetemi autonómia és az akadémiai szabadság képe előtérbe került, a résztvevők egyetértenek abban, hogy a sajtó előtt nem lehet takargatnivalója egy jól működő egyetemnek. Kiemelték, hogy súlyos etikai vétség, ha egyetemi vezető politikai pártok kampányában vesz részt, amire példaként Pajtókné Tari Ilona rektor esete került elő, aki a választási időszakban több digitális polgári körhöz is csatlakozott.
A vita élesebbé vált, amikor szóba került, hogy Takaró Mihály milyen módon avatkozott be az EKKE ügyeibe. A 444 információi szerint Takaró, az egyetem vezetésének támogatásával, részt vett az új tanárképzési rendszer ideológiai kialakításában, tantárgyakat javasolt kiíratni a tantervből, és bizonyos szerzők és irodalmi irányzatok háttérbe szorítását követelte, antiszemita megjegyzésekkel kísérve.
Az ülés során Pajtókné Tari Ilona rektor hangsúlyozta az egyetem és a főegyházmegye nyitottságát. A Professzorok Tanácsa egyhangú döntéssel állított fel ad hoc bizottságot, amelynek feladata az autonómiát törvény által visszahelyező Szervezeti és Működési Rend kidolgozása augusztus 31-ig. A Takaró Mihály szellemiségét hordozó tanárképzési program felülvizsgálatát is elfogadták, egyetértettek abban, hogy a javaslatokat oktatói, dolgozói és hallgatói fórumokon vitassák meg.