Uniós jogi bizonytalanság a paksi beruházás kapcsán
Az Európai Bíróság főtanácsnoka, Laila Medina, rendkívül kemény kritikával illette az Európai Bizottság korábbi döntését, amely zöld utat adott a Paks II. bővítési projektnek. A főtanácsnok szerint az engedélyezési folyamat nem volt kellően megalapozott, és ez a döbbenetes hiányosság elegendő indokot szolgáltathat arra, hogy a döntést hatályon kívül helyezzék. Ez gyakorlatilag a projekt teljes uniós jogi alapját kiszolgáltathatja a semmibe zuhanásnak.
Visszatekintve, nyolc évvel ezelőtt az Európai Bizottság engedélyezett egy magyar állami támogatást a Paks II reaktorok fejlesztéséhez. A beruházási támogatást az állami tulajdonú MVM Paks II vállalat kapta meg, és a projekt fő kivitelezésével a Nizhny Novgorod Engineering nevű orosz céget bízták meg. Az együttműködés az Oroszország-Magyarország közötti egyezmény része volt, amely egyúttal orosz állami hitel formájában biztosított finanszírozást is.
Ausztria az első pillanattól fogva megtámadta a döntést, és az Európai Unió Törvényszékéhez fordult. Bár a Törvényszék 2022-ben elutasította az osztrák keresetet, az ügy nem állt meg itt. Az osztrák kormány fellebbezett, és most a főtanácsnok véleménye szerint a korábbi döntést újra kell vizsgálni, mivel komoly jogi hiányosságokat hagytak figyelmen kívül.
„Közvetlen odaítélés” problémája
A jogi vita egyik kulcskérdése a közvetlen megbízás gyakorlata volt, amellyel az orosz Nizhny Novgorod Engineering vállalat kizárólagosan kapta meg a projekt kivitelezését. Medina szerint a Bizottságnak alaposabban vizsgálnia kellett volna, hogy az uniós közbeszerzési szabályokkal összeegyeztethető-e egy ilyen eljárás. A főtanácsnok úgy véli, a Bizottság döntését olyan felületesen tárták elő, hogy az már önmagában is az uniós szabályok megsértésének látszatát kelti.
Bár a Bizottság folytatott le kötelezettségszegési eljárást, amelyben megállapította a szabályok betartását, az ítélet indoklása nem volt kielégítő. A főtanácsnok véleménye szerint ezzel az érvelési hiányossággal a Bizottság határozata nem felel meg az elvárt jogi szintnek.
Mi lehet a következmény?
Amennyiben a Bíróság követi a főtanácsnok javaslatát, a Törvényszék korábbi ítéletét hatályon kívül helyezhetik, és ezzel párhuzamosan a projekt uniós jogi alapja egyértelműen megszűnik. Ez hatalmas jogi és gazdasági bizonytalanságot okozhat, hiszen elméletileg az egész beruházást le kellene állítani addig, amíg a hiányosságokat nem orvosolják. Ezen túl, új eljárások várhatóak, amelyek még hosszabb késedelmeket eredményezhetnek.
Fontos hangsúlyozni, hogy a főtanácsnoki vélemény nem kötelezi automatikusan a Bíróságot, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy az esetek többségében az ítéletek nagyban követik ezen indítványokat. Az ítélet meghozatalára még egy évet is várni kell, de a történtek már most is jelentős árnyékot vetnek a Paks II projekt körüli jogi és politikai vitákra.
Az eset különös figyelmet irányít az uniós jogszabályok alkalmazásának következetességére, miközben felfedi az ösztönző állami támogatások, nemzetközi megállapodások és közbeszerzési eljárások között húzódó, gyakran kiaknázandó jogi kiskapuk drámai hatását.
Forrás: hang.hu/kulfold/unios-jogi-bizonytalansag-alakult-ki-a-paksi-beruhazas-korul-173387