Politikai válság: A főváros és a kormány feszültségei
Számos település, mintegy 30, került a költségvetési csőd szélére, ami miatt költségvetési biztosokat kellett kirendelni. Ezt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) sajtótájékoztatóján osztotta meg Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Karácsony Gergely főpolgármester és Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere. A sajtótájékoztatón felmerült a kormány új segélyhiteljének törvényjavaslata is, amely lehetővé tenné a kormányhivatal számára, hogy nyilatkozzon a főváros fizetésképtelenségéről, kényszerítve Budapestet kormányzati hitel felvételére, függetlenül az önkormányzat véleményétől.
Gémesi György hangsúlyozta, hogy ők nem további támogatást kérnek, hanem azt kívánják, hogy a saját pénzüket tartsák maguknál, hogy az önkormányzatok elláthassák feladataikat. Elmondta, hogy nemcsak a főváros szenved anyagi krízisben, hanem más települések is, amelyek szintén költségvetési problémákkal küzdenek. Szerinte a kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulás rendszere súlyosan megviselte az önkormányzatokat, és a megyei jogú városok vezetőivel egyetértenek abban, hogy a hozzájárulás mértékét csökkenteni kell.
Wittinghoff Tamás bemutatta, hogy a MÖSZ előkészít egy javaslatcsomagot a 2026-ban létrejövő új kormány számára, amelyet hamarosan nyilvánosságra hoznak, és minden választási pártnak elküldenek. Karácsony Gergely arról beszélt, hogy a fővárosnak sikerült nyernie néhány bírósági pert a kormány által kivetett, túlzott szolidaritási hozzájárulás miatt, aminek alapján a Kúria precedens értékű ítéletet hozott.
A kormány segélyhitelének használata és vonatkozásai
Karácsony Gergely a törvényjavaslat kapcsán kifejtette, hogy nem hiszi, hogy a fővárosnak bármilyen haszna származna egy olyan konstrukcióból, amelyet a kormány feltételei szerint kellene igénybe venni. A főpolgármester rámutatott, hogy Budapest Kormány, ha hitelt venne fel más forrásokból, például bankoktól, az előnyösebb lehet, mint a kormány által kínált segélyhitel.
Kiemelte, hogy a segélyhitel ötlete csupán a kormány pótcselekvése, amelynek célja, hogy eltakarja a kormány elmaradt ígéreteit. Gulyás Gergely miniszter levélben ígérte meg a fővárosi cégeknek, hogy kifizetik a bérét, de a kormány által benyújtott törvényjavaslatnak ehhez semmi köze nincsen. Karácsony kifejtette, hogy a javaslat elképzelése érthetetlen, hiszen a kormányhivatal nem kötelezheti a BKV-t hitelfelvételre.
Pénzügyi helyzet és kormányzati kommunikáció
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet megoldásához a kormány támogatására van szükség, mivel Budapest jelenleg is hitelezi a kormányt, és szeretnék, ha ez a pénz visszakerülne hozzájuk. A törvényjavaslattal kapcsolatosan megjegyezte, hogy a kormány nem új törvények bevezetésére, hanem a már meglévők betartására lenne köteles.
Karácsony Gergely végül azt is megemlítette, hogy a főváros számláján lévő összeg kevesebb, mint amennyi optimális lenne, így ha az év végén a számlájukon inkasszálják, akkor mínusz 30 milliárd forinttal zárhatják az évet. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a kormányhivatal által javasolt változásoknak komolyan kellene venni a főváros költségvetési problémáit, és a kormány eddigi ígéreteit csak akkor fogadják el, ha a pénz ténylegesen a számlájukon van.
„Csak a kormány levélben tett ígéretei alapján nem lehet bízni” – zárta gondolatait Karácsony, utalva ezzel a kormányzati kommunikáció hitelességére.
A jelenlegi politikai helyzet és a kormány intézkedései között a feszültség és a bizonytalanság még sokáig jellemzi a főváros és a kormány viszonyát.
Forrás: hang.hu/belfold/gemesi-gyorgy-karacsony-gergely-mosz-segelyhitel-183326