Védelmi Kiadások Emelése: Nyomásgyakorlás vagy Tüdőn Lövés az 5 Százalék?
Marco Rubio külügyminiszter nyilatkozata szerint a NATO tagállamai egyhangúlag megállapodtak abban, hogy a következő évtizedben védelmi kiadásaik arányát elérjék a GDP 5 százalékát. Ezt a célkitűzést Jens Stoltenberg, a NATO korábbi főtitkára is megerősítette, hangsúlyozva, hogy már 18 szövetséges tervez elérni a GDP 2 százalékát védelmi célokra. Donald Trump korábbi amerikai elnök 5 százalékos célja érdekében Mark Rutte, a NATO jelenlegi főtitkára javasolta, hogy 2032-ig a tagállamok közvetlen védelmi kiadásaikat 3,5 százalékra emeljék, további 1,5 százalékkal kiegészítve a biztonsággal kapcsolatos egyéb kiadásokat.
Gazdasági Tüdőn Lövés
A NATO szóvivője, Njoki Mahiaini kifejtette, hogy a legtöbb tagállam már készen áll az eredeti cél, a GDP 2 százalékának elérésére. Míg néhány tagállam a régi célon felül további emelést tervez, Rubio ambiciózus kijelentése arra utal, hogy Hágában új kiadási célok mellett kötelezik el magukat. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, a tavalyi évben az 5 százalékos javaslatot gazdasági „tüdőn lövésnek” minősítette, mint ami arányban és mértékben egyaránt irányíthatatlan terhet jelentene hazánknak.
Politikai Nyomásgyakorlás
Szekeres Imre, volt honvédelmi miniszter, jelezte, hogy nem tud róla, hogy a NATO hivatalosan elfogadott volna ilyen döntést. Szerinte a politikai nyomásgyakorlás eszköze az ilyen kijelentés, nem pedig a valóságos biztonságpolitikai szükségesség. Az Egyesült Államok célja, hogy az európai tagállamok önállóan garantálják saját biztonságukat, tehermentesítve ezzel Washingtont, amely más térségekben is komoly kötelezettségekkel bír.
Reális Célok a Honvédelem Terén
Szekeres hangsúlyozta, hogy az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadás irreális. Orbán Viktor szavait némiképp helyénvalónak tekintve, a magyar honvédelem anyagi helyzetének nehézségei az elmúlt években nyomás alá helyezték az ágazatot. A védelmi kiadások növelése gazdasági és társadalmi szempontból is megkérdőjelezhető, hiszen az állami költségvetés más létfontosságú területeket, például az oktatást és az egészségügyet is ellátni hivatott.
Kölcsönből Való Fejlesztés
Szenes Zoltán, a honvéd vezérkar korábbi főnöke, az 5 százalékos célkitűzést szintén irreálisnak tartja, ugyanakkor a 3 százalék elérhetőségét akár a következő tíz évben reálisnak véli, különösen az EU kedvezményes hitelkonstrukcióinak köszönhetően. Az EU REPowerEU programja keretében közel 800 milliárd eurót kínál, amelyből 150 milliárd fegyverkezési célokra fordítható, ami pénzügyi szempontból vonzó lehetőség a haderő fejlesztésére.
Politikai Nyilatkozatok és Történelmi Példák
A történelmi kontextusban kiemelendő, hogy a hidegháború idején a védelmi kiadások 3 százalék körüli arányokat képviseltek. Az 5 százalékos célkitűzés, Szekeres Imre szerint, sokkal inkább politikai megnyilvánulás, mintsem megvalósítható célkitűzés. A honvédelmi politikákban jelenleg tapasztalható irányok tükrözik a gépies politikai retorika és a valós gazdasági környezet közötti feszültséget.
Hivatalos álláspontokra várva a Honvédelmi Minisztérium és a Miniszterelnökség részéről, a védelem jövője és a költségvetési terhek kérdései egyre inkább középpontba kerülnek a jövő politikai diskurzusában.
Forrás: hang.hu/kulfold/nyomasgyakorlas-vagy-tudon-loves-a-vedelmi-kiadasok-5-szazalekra-emelese-176335