Adatigénylés gátlás: Schmidt Mária alapítványa és az átláthatóság elutasítása
Újabb kellemetlen színjátékot mutatott be a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, amely Schmidt Mária vezetésével ismételten kihátrált az átláthatóság elemi követelményei alól. A meglehetősen kényelmes pozícióban lévő alapítvány nem volt hajlandó átvenni a Fővárosi Törvényszék által küldött idézést, amely a Magyar Hang által kezdeményezett per nyomán született meg. A szóban forgó per a Puskás Múzeumra elköltött 3,9 milliárd forint közpénz ügyének tisztázására irányul, ám az alapítvány a legkisebb együttműködést is megtagadta a törvény által előírt határidőkön belül.
A közérdekű adatigénylés elutasítása: mentségek vagy manipuláció?
Február 10-én indította el a Magyar Hang a költésekre vonatkozó adatigénylését, amely azonban válasz nélkül maradt. Ehelyett Schmidt Mária a kormányhű sajtón keresztül próbált meg új narratívát teremteni. A Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult véleményért, azt sugallva, hogy a külföldről finanszírozott sajtótermékek adatigénylései veszélyeztethetik Magyarország szuverenitását. Vajon tényleg veszélyt jelent az átláthatóság, vagy inkább politikai alibi, amely arra szolgál, hogy ne kelljen számot adni arról, mire költik a közpénzeket?
A Szuverenitásvédelmi Hivatal állítása szerint a külföldről támogatott médiumok adatbázisokba tölthetnek fel érzékeny adatokat. Ez a narratíva gyakorlatilag az adatigénylések szabotálására hivatkozik nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, amely legitimációként szolgál Schmidt Mária alapítványának az információk visszatartására.
Péterfalvi Attila: Az átláthatóság elengedhetetlen
Ebből a homályos mentségekkel teli közegből mégis kiemelkedett Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, aki egyértelmű álláspontot fogalmazott meg. Kijelentette, hogy az alapítvány köteles kiadni a kért adatokat, függetlenül attól, hogy azok milyen szervezettől származnak. Az átláthatóság követelménye tehát minden körülmények között érvényes, még akkor is, ha politikailag kényes kérdésekről van szó.
A tárgyalás halasztása és a felelősség elkerülése
Ugyanakkor az alapítvány szisztematikusan halogatta a felelősség vállalását. Az idézések visszatartása és a bírósági tárgyalás szándékos bojkottálása azt jelzi, hogy a jogi és etikai normák lábbal tiprása ma már elfogadható stratégiává vált a közpénzek kezelése során. Mindez arra kényszerítette a bírót, hogy elhalassza a tárgyalást, mivel az alperes nem vette át az idézést, még elektronikus úton sem.
A kérdés változatlan: meddig lehet indokok mögé rejteni azt az alapvető kötelezettséget, hogy elszámoljanak az állami támogatások felhasználásáról? A nyilvánosság jogos elvárása az, hogy az adófizetők pénzének nyomát követni lehessen. Az ilyen alapítványok manőverei azonban az átláthatóság halálát jelenthetik egy olyan rendszerben, amelyben nem a közérdek, hanem az uralkodó politikai narratíva diktálja a feltételeket.
Forrás: hang.hu/belfold/meg-az-idezest-sem-vette-at-schmidt-maria-alapitvanya-174905