„A pénzkilapátolás mesterei: Matolcsyék elképesztő felemelkedése”
A NER hatalmi gépezete ismételten bebizonyította, hogy a hatalom összpontosítása és a vagyonok szervezett kiszivattyúzása az egyik legnagyobb erényük. Matolcsy Ádám – a volt jegybankelnök fia –, kinek hivatalos pozíciója és érdemi felelőssége nulla volt, mégis hihetetlen ütemben gazdagodott, a szimbólumává vált ennek az arcátlan rendszernek. Porsche-gyűjtögetés? Csak úgy, mellékesen, a családi kasszából kilapátolt vagyonból.
Bódis András oknyomozó újságíró a Magyar Hang Kompország című műsorában tette hozzá, hogy a Matolcsy-klán féktelen vagyongyarapodása olyan visszataszító mértéket öltött, hogy még a NER belső körei is irritálónak találják. Érthető, hiszen az Állami Számvevőszék jelentése, és az erről készült büntetőfeljelentés nem sok kétséget hagy a visszaélések tényszerűsége kapcsán.
A játszótér és a hűbérbirtok kultúrája
Miniszteri kinevezések? Magas pozíciók? Ne legyünk naivak; ezek nem csupán politikai vagy szakmai szereplések. A NER valósága az, hogy ezek mellett jár nekik a „játszótér” – vagy hűbérbirtok –, amelynek gyümölcseit természetesen kizárólag saját családjuk arathatja le. Matolcsy Ádám példája mindent megtestesít, amit ez a torz rendszer képvisel.
A rendszer működése azért különösen gyomorforgató, mert miközben bizonyos politikai körök maguknak teremtenek milliárdos előnyöket, addig a társadalom nyomorgó többsége kénytelen beérni a morzsákkal. Az a paradox helyzet, hogy Matolcsy Ádámnak semmiféle hivatalos szerepe nem volt, mégis több metróvonalat érő vagyont halmozott fel – mindezt a közpénzek felelőtlen szipolyozásával.
Politikai akarat vagy színjáték?
Felmerül a kérdés: miért most kerül napirendre ez az ügy? Jogosan kételkedhet bárki az időzítés tisztaságában. Bódis András ugyanakkor megjegyezte, hogy a politikai akarat akkor születik meg, amikor az egyik hatalmi csoport egyszerűen túl soknak ítéli a másik felettébb feltűnő mohóságát. Lehet, hogy most a Matolcsy-klán harácsolása érte el ezt a határt.
Az is egyértelmű: ha Varga Mihály, aki még megőrizte valamennyi szakmai hitelét, úgy dönt, hogy szemet huny az ügy felett, azt politikai karrierje utolsó fejezete követheti. Talán épp ez a realitás tartja vissza attól, hogy teljesen félrenézzen a visszaélésekkel kapcsolatban.
Orbán személyes kényszerpályája
De miért van szüksége Orbán Viktornak arra, hogy saját családtagjai és a legszűkebb köre kezében összpontosuljon a vagyon? Bár sokak szerint ez inkább szellemi restség, mint zseniális stratégia kérdése. Az elképesztő gazdagodás nyomai szerteágazóak: Tiborcz István, a miniszterelnök veje esetében a kilapátolt pénzből felépíthető metróvonalak története ugyanolyan beszédes, mint maga az Orbán-nak nevezett érinthetetlen vagyon.
Az már csak a hab a tortán, hogy bizonyos szereplők egyszerűen nem próbálják eltakarni a nemzetközi mércével mérve is botrányos vagyonszerzésük nyomait. Tán mert úgy vélik, ebben a rendszerben senkinek nincs joga számon kérni rajtuk semmit?
A nagy kérdés: mi jöhet még?
A magyar politikai hatalmi viszonyok sötét árnyai még veszélyesebb fordulatokat vetítenek előre. Bódis András szerint akár a korábbi titkos lehallgatások, poloskás botrányok helyébe is léphetnek ennél brutálisabb taktikák – de ezek természetesen még találgatások szintjén mozognak.
Az viszont biztos, hogy ha nincs politikai ellenfél, aki támadná ezt az „új feudális” rendszernek hívható állapotot, akkor a társadalmi egyenlőtlenségek és a korrupció uralta rendszer hosszú távon is megmaradhat Romániával és Moldovával egy szinten. Az idő, és legfőképpen a választások fogják megmutatni, hogy a „Matolcsy-praktikák” elnyerik-e méltó figyelmüket.
Forrás: hang.hu/gazdasag/ennyire-pofatlanul-meg-senki-nem-csinalta-a-penzkilapatolast-mint-matolcsyek-174235