„Mi lesz a magukat újságírónak nevező propagandistákkal?”
Majláth Ronald 2026. május 31-én a szabadkai Szakegyesületek és Társulatok Szövetségének székházában, ahol a Sajtószabadság Alapítvány rendezett egy fontos médiatanácskozást, feltette ezt a provokatív kérdést. Az eseményen a vajdasági magyar független sajtó képviselői és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által alapított sajtótermékek vezetői gyűltek össze. A találkozón részt vett az összes jelentős vajdasági magyar sajtóorgánum, köztük a Magyar Szó és a Pannon RTV.
A konferencia célja a sajtószabadság és a független újságírás védelme volt, a rendezvény pedig különösen aktuális a közelmúlt politikai eseményei fényében. A politikai beavatkozás, amely az elmúlt évtized során a vajdasági magyar újságírásnak ártott, szintén terítékre került. Kókai Péter, a Sajtószabadság Alapítvány képviseletében, világosan megfogalmazta, hogy az újságírás nem lehet politikai eszköz, hiszen a médiumok szerepe a valóság feltárása és a közérdek képviselete.
Pressburger Csaba, a Magyar Szó korábbi főszerkesztője, a rendezvényen kifejtette, hogy a napilapok jelenlegi formája már nem kielégítő, és inkább a digitális tér, illetve hetilapok fejlesztésére lenne szükség. Arra is rávilágított, hogy a „propagandisták” sorsa milyen nehezen megváltoztatható, mivel sokan, akik ma a közszolgálati médiában dolgoznak, közvetlenül részt vettek a hatalom érdekeinek kiszolgálásában.
Tőke János, a Szabad Magyar Szó és a Családi Kör szerkesztője, éles kritikát fogalmazott meg a médiakörben arra vonatkozóan, hogy a MNT-alapítású médiumok jelentősen elhallgatták a független újságírást. Az általa említett jelenségek, mint a közérdekű témák figyelmen kívül hagyása, csak súlyosbították a vajdasági magyar sajtó helyzetét. Tőke szerint a közmédia struktúrái nemcsak a kormány által diktált kommunikációt továbbítják, hanem ezzel a társadalmi felelősségvállalás mibenlétét is megkérdőjelezik.
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke, a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a politikai nyitás érdekében elengedhetetlen, hogy az ellenzéki hangok is teret kapjanak a médiában. Tőke azonban kifogásolta, hogy az ilyen irányú kezdeményezések sok esetben inkább felszínesek, mintsem valódi változásokat eredményeznének.
Az MNT-alapítású médiumok képviselői, mint Brasnyó Zoltán és Agárdi Gábor, a Pannon RTV-től, is kiemelték, hogy a sajtó nemcsak a politikai narratívák és hatalomvisszaélések tükrözésére hivatott, hanem aktív résztvevője a közbeszéd alakító erejének. Brasnyó azt is jelezte, hogy a médiakultúra fejlesztése elengedhetetlen a hiteles információk közvetítéséhez.
Pesevszki Evelyn, a Magyar Szó főszerkesztője, reagálva Pressburger kritikájára, hangsúlyozta, hogy a nyomtatott sajtó léte nemcsak jogokat, hanem felelősséget is hordoz. A konferencia végén a résztvevők nem írták alá a tervezett zárónyilatkozatot, helyette egy alternatív közleményt adtak ki, amely a sokszínűség és szakmaiság melletti elköteleződést fejezte ki a vajdasági magyar médiában.
A rendezvény utáni megbeszélés biztosította, hogy a jövő során további szakmai párbeszédek épüljenek, amelyek nemcsak a kihívásokra adnak válaszokat, hanem a független sajtó megerősítéséhez is hozzájárulnak, végső soron a közérdek védelmében.