Nádas Péter legmegrázóbb önéletrajza halott barátairól szól.

által L Dominik

Az élet és a halál barátai

Nádas Péter legújabb könyve, a „Halott barátaim”, mélyen beleveti magát a halál és a barátság összetett viszonyába, amikor elhunyt ismerőseiről, mint Polcz Alaine, Mészöly Miklós és Esterházy Péter, mesél. Az író egyfajta kísérletet tesz arra, hogy a halott barátok emlékét életben tartsa, ugyanakkor nem mentes a kérdésektől, hogy egyáltalán elmesélhetők-e történeteik következmények nélkül.

A könyv különleges önarcképet alkot, ahogy a gyász és az emlékek körüli feszültséget tárja fel. Az olvasó számára a barátok elvesztése nem csupán fájdalmas, hanem lehetőséget ad a mélyebb önreflexióra is. „Életem valószínűleg első, gyakorta visszatérő emlékképe egy budapesti bérház sötétből felvillanó lépcsőházi fordulója” – emlékezik vissza Nádas a bombázás élményére, ami nemcsak a múlt egy szelete, hanem a jelen írósorsát is meghatározza.

A könyv hangvételében elegyedik az intim részletesség és a filozofikus mélység, némileg mégis távol áll az irodalmi bulvártól. Mert milyen megrázó is az, ahogy Mészöly Miklós, zavarba ejtően zokogva öleli át Polcz Alaine lábát, míg a halott barátokra való emlékezés egy újraértelmezett életrajzot szül. A benne megjelenő érzelmek szimfóniája olyan, mintha Haydn egy mozdulatán keresztül szólna a könyvben foglaltakról, mindez egy panelház nyolcadik emeletéről nézve.

A Nádas-tól megszokott mélységgel és enfant terrible attitűddel, a „Halott barátaim” nem csupán egy író emlékirata, hanem egy súlyos társadalmi kérdéseket boncolgató mű is. Miért is ne tekinthessük őket valami értékesnek, ami megérdemli a megosztást? Hiszen a barátok elvesztése mellett az ő emlékük is része ennek az írói konstrukciónak, amely a művészet és a valóság határvonalán egyensúlyozik.

Nádas Péter könyvének megjelenése tehát nem csupán a régmúlt fájdalmát idézi fel, hanem megkérdőjelezi a barátság és a halál kapcsolatát is, válaszokat keresve arra, hogy mit jelent valóban elmesélni azokat, akik már nincsenek velünk. A könyv olyan kérdéseket vet fel, amelyek a barátságot és az emlékezést a modern irodalom színpadára helyezik, és arra hívják fel a figyelmet, hogy a halott barátokkal való együttélés hogyan formálja identitásunkat a végső búcsúzás előtt.

Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/nadas-peter-halott-barataim-legmegrazobb-oneletrajzat-182943

Ezt is kedvelheted