A tiszás informatikus azt állítja, hogy dezinformálta az Alkotmányvédelmi Hivatalt
2026. március 30-án indult hír, hogy Hrabóczki Dániel, az úgynevezett Gundalf, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kihallgatásán arra szólította fel a hatóságot, hogy valójában ő volt az, aki dezinformálta őket. A fiatalember egy videóinterjúban beszélt tapasztalatairól, amely során kifejtette, hogy a hivatal munkatársai azt mondták neki, hogy minden elhangzott információ államtitoknak számít. Azonban a múlt héten a kormány nyilvánosságra hozta a kihallgatásáról készült felvételt, ami Hrabóczki szerint azt mutatja, hogy a hivatal maga sem veszi komolyan az ügyet.
Hrabóczki elmondta, hogy tudatosan próbálta felépíteni azt a narratívát, amelyet a kihallgatás során közvetített. Úgy érezte, hogy politikai célok miatt bármennyire is elmondja a valóságot, a hatóságok úgyis negatívan fogják interpretálni a szavait. Egy Theo nevű ismeretlen forrástól kapott értesítést is, amelyben arra figyelmeztették, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal beavatkozhat a személye ellen folyó eljárásba, amely gyermekpornográfiás vádakkal volt terhelve.
A fiatal informatikus elmondása szerint az AH nem hivatalos beszélgetésre hívta őt, amelynek elutasítása esetén nemzetbiztonsági eljárást helyeztek kilátásba. A kihallgatásakor ügyvédje nem volt jelen, ami Hrabóczki szerint súlyos jogsértés.
Hrabóczki kifejtette, hogy amennyiben igazat akar mondani, azt kell figyelembe venni, hogy az államtitok elhangzása elkerülhetetlen volt, hiszen a hírszerzés önérdeke is középpontba került. Azt mondta: „Amit az Alkotmányvédelmi Hivatalnál elmondtam, valójában egy olyan történet, amely a propaganda szükségleteit szolgálja.” A célja az volt, hogy egy elmondása alapján kidobott narratívával bizonyítani tudja, hogy a hatóságok hamisan próbálják őt tálalni.
Az AH előtt végzett hazugságvizsgálat során három kérdést tettek fel neki: kapcsolatai állnak-e külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, valamint találkozott-e az észt nagykövetséggel. Hrabóczki határozottan tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban állna külföldi ügynökségekkel, kérdéseire pedig mind ugyanazon okból válaszolt: „Ezek az állítások nem igazak.”
Cáfolta azokat a híreszteléseket is, amelyek szerint kiképzést kapott volna ukrán titkosszolgák által. Használva a konfliktusos helyzetet, Hrabóczki megjegyezte, hogy mindössze öt napot töltött Kijevben, ebből kettőt az utazás tett ki, így kérdéses, hogy valaki ennyi idő alatt valamilyen komoly kiképzést kapjon.
Hrabóczki hangsúlyozta, hogy nem ő volt az, aki ezt az ügyet kirobbantotta, és hogy nem tartja valószínűnek, hogy korábban a titkosszolgálatok érdeklődésének középpontjába került volna. Rámutatott arra is, hogy az ő állításait a hatóságok készpénznek vették, ami szakmai szempontból is aggasztó. „A dokumentumokban még az is tévesen szerepel, hogy 2023-ban jártam Tallinnban, miközben valójában 2022-ben voltam ott.”
Az ügy kapcsán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megszólalt, aki Hrabóczkit hősnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a hivatal működése nem csupán szakmailag, de politikailag is megbukott. Szerinte az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetői lehetetlen helyzetbe hozták magukat azzal, hogy teljesen elfogadták a fiatalember szavait, míg annak jelentős része különböző valótlan elemeket tartalmazott.