Schmidt Mária alapítványa ismét reflektorfényben
A Magyar Hang pert indított Schmidt Mária által vezetett Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány ellen, miután az nem teljesítette közérdekű adatigénylési kötelezettségét. Az alapítvány a Puskás Múzeum létrehozására kapott, minimum 3,9 milliárd forint közpénz felhasználásáról nem adott ki információkat a törvényben előírt határidőn belül. Az adatok kiadásának halogatása törvénysértést jelent, amely az információszabadságról szóló jogszabályok szellemével szembemegy.
Mit hallgathat el Schmidt Mária?
Miután február 25-én lejárt a 15 napos határidő, Schneider Mária nem válaszolt az adatigénylésre. Ehelyett a Szuverenitásvédelmi Hivatalhoz fordult, hogy megtudja, ki kell-e adni az adatokat olyan szervezet számára, amelyet „jelentős részben külföldről finanszíroznak.” Az igazgató állítása szerint a Magyar Hang jelentős mennyiségű adatot igényelt, noha a lap kizárólag arra volt kíváncsi, hogy milyen módon használták fel az állami közpénzt. Ez felveti a kérdést: miért ennyire kényes az alapítvány a közpénz-felhasználására vonatkozó információk közzétételekor?
Az „infótörvény” és annak megszegése
A 2011. évi CXII. törvény világosan kimondja, hogy minden közfeladatot ellátó szervnek kötelessége biztosítani a közérdekű adatok nyilvánosságát. Ennek megfelelően az érintett alapítványnak nemcsak a kért adatokat kellett volna kiadnia, de kötelessége lett volna ezeket eleve közzétenni. Az alapítvány honlapján azonban még a törvény által kötelezően előírt lista sem található meg, amely a szervezet működésére, gazdálkodási adataira, illetve az állami források felhasználására vonatkozó információkat tartalmazná. Ez nem csupán mulasztás – ez jogsértés.
Puskás Múzeum és a közpénz kérdése
3,9 milliárd forint közösségi forrást fordítottak a Puskás Múzeum kialakítására, mégis homályos, hogy pontosan mire és hogyan használták fel az összeget. A Magyar Hang korábbi cikke szerint a múzeum egyes kiállított anyagai inkább politikai jellegűek, mintsem a névadó futballista életét és örökségét mutatnák be. Rákosi Mátyás például több emeleten kapott helyet, míg Puskás Öcsi sokkal kevesebb figyelmet élvez a kiállításokban. Felmerül a kérdés: valóban erre a célra szánták a jelentős közpénz-támogatást?
Az átláthatóság alapvető hiánya
A közérdekű adatok közkinccsé tételének megtagadása nem csupán törvényellenes, hanem az alapítvány tevékenységével kapcsolatos bizalmat is súlyosan aláássa. A „közfeladatot ellátó szerv” definíciója alapján az ilyen szervezeteknek nem csupán lehetőségük, hanem kötelességük tájékoztatni az adófizetőket. A felmerülő visszatartási kísérletek és kérdések pedig arra világítanak rá, hogy az átláthatóság elvei sokszor üres szavakká válnak, amikor közpénzek sorsáról van szó.
Miért lett ez a helyzet ennyire problematikus?
A Schmidt Mária vezette alapítvány mint közfeladatot ellátó szervezet köteles lenne szigorúan betartani az információszabadságról és az átláthatóságról szóló törvényeket. A 2011. évi CXII. törvény 32. és 33. paragrafusa egyértelművé teszi, hogy az alapítvány tevékenységével kapcsolatos adatokat bárki számára díjmentes, korlátlan formában hozzáférhetővé kellene tennie. Ehhez képest nemcsak az adatigénylés került elutasításra, de a legfontosabb alapinformációk sem találhatók meg nyilvános platformokon.
Forrás: hang.hu/belfold/tobbszorosen-torvenyt-sertett-schmidt-maria-alapitvanya-173652