Az önkormányzatok helyzetének új kihívásai
Csőzik László érdemes polgármester nyilatkozataiban kirajzolódik a magyar önkormányzati rendszer mélyülő válsága. Az általa vázolt irányok egyértelművé teszik, hogy a kormány a választott helyi testületek autonómiájának kiüresítésére törekszik. A struktúraváltás víziója – ahol prefektúrák és kormánymegbízottak vennék át a polgármesterek és képviselőtestületek feladatait – lesújtó képet fest a rendszer jövőjéről.
Egy ilyen átrendezés során nem pusztán az önkormányzatok működési jogköreit, hanem egyúttal a pénzügyi önrendelkezésüket is megnyirbálják. Csőzik szerint „szomorú végkifejlet” várható, egy olyan folyamat lezárulta, amely már most komoly terheket ró a településekre. Példaként említi Érd települését, amelynek vezetőjeként 1,7 milliárd forintra vár, hogy elkerülje a csődöt, mindemellett félmilliárdos szolidaritási hozzájárulást is fizetnie kell. Ez a képlet jól szemlélteti, hogyan juttatja a helyi önkormányzatokat egyre kilátástalanabb helyzetbe a központi politika.
Veszélybe került a függetlenség
A Nagy Márton gazdasági miniszter által javasolt mechanizmusok tovább fokozzák az önkormányzatok pénzügyeinek központosítását. Az elképzelés, miszerint minden este át kell utalni a városi tartalékokat az államkincstárba, majd elméletileg másnap reggel visszautalják, gyakorlatilag kontrollvesztést jelent az önkormányzati szféra számára. Ez Csőzik szerint nem más, mint a kormány likviditási problémáinak „tűzoltása” az önkormányzatok pénzén keresztül.
Ez a helyzet nemcsak gazdasági, hanem politikai feszültséget is teremt. A Megyei Jogú Városok Szövetségének ülései, ahol korábban a politikai megosztottság kifejezetten markáns volt, ma már a konszenzusok terepei lettek. Szokatlan vagy éppen „eretnek” javaslatok is vita nélkül elfogadásra kerülnek. A Fideszes és ellenzéki polgármesterek között egyfajta kényszerű együttműködés alakult ki, hiszen a kormány lépéseivel mindkét oldalt egyformán sújtja.
A politikai status quo átalakulása
Csőzik László beszámolója szerint a válság élesíti a kormánykritikus hangokat a kormánypárti polgármesterek körében is. Már nem ritka, hogy Fideszes városvezetők nyíltan bírálják a kormány döntéseit. Szita Károly kaposvári polgármester és Papp László debreceni vezető példája rámutat arra, hogy az elégedetlenség már a NER saját holdudvarában is megingathatja a rendet. A CATL akkumulátorgyár ügye csak egyik példája annak, hogyan válhatnak a helyi vezetők a központi politika áldozataivá.
Egy új párt lehetősége
A kialakult helyzet nemcsak feszültségeket eredményez, hanem új politikai perspektívákat is nyit. Csőzik utal egy esetleges polgármesteri párt létrejöttére, amely mint például a cseh példában – egy meghatározó politikai tényezővé válhatna. Ez a modell, amely a helyi érdekek integrációját célozná a parlamenti politikába, vonzó alternatívát kínálhat azok számára, akik a jelenlegi pártrendszer vákuumában új válaszokat keresnek.
Válságban a NER
A szituáció súlyosságára utal az is, hogy a Fideszes polgármesterek – akik korábban a NER együttműködő részei voltak – ma már szabadabban kritizálják a központi vezetést. Csőzik szerint mindez egy szétszakadó rendszer tünete, amelyet a gazdasági kényszerpályák és a belső ellentmondások alakítanak. Az önkormányzatok jogköreinek csorbulása, pénzügyi helyzetük kiüresítése és a politikai egység erodálódása mind arra mutatnak, hogy a helyi önkormányzatiság egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
Forrás: hang.hu/belfold/jon-a-polgarmesterek-partja-173788