A kisvállalkozások küzdelmei és az elhibázott fejlesztéspolitika
A kormányzati fejlesztéspolitika nagy reményeket ígér a kis- és középvállalkozások számára, de az ígéretek mögött rejlő valóság jóval kiábrándítóbb. Az utcában lakó, tizenöt-húsz alkalmazottal működő kisvállalkozó reménykedve számolt be a mintegy 1410 milliárd forintos pályázati lehetőségről, amely állítólag a versenyképességük javítására szolgál. Az örömöt azonban gyorsan aláássa az a tény, hogy a pontos pályázati feltételek ismeretlenek, és az ilyen bejelentések eddig jobbára csak illúziót jelentettek a helyi vállalkozóknak.
Az autóipar uralma és a kisvállalkozások perifériára szorítása
A kormány gazdaságpolitikája továbbra is a nagy autó- és akkumulátorgyárakat helyezi előtérbe, miközben a kisvállalkozások számára áthághatatlan akadályokat görget. Az elmúlt évtizedekben tapasztalt gazdasági centralizáció immár olyan mértékeket öltött, hogy a hatalom köreihez közel álló befektetők behozhatatlan előnyöket élveznek. Ez nemcsak a versenyt iktatja ki a gazdaságból, hanem teljesen ellehetetleníti a kisebb gazdálkodók fellendülését.
Egy elavult modell rögzítése
A külföldi tőke bevonására épülő gazdaságpolitika harminc évvel ezelőtt még életszerű stratégiának tűnt a munkanélküliség leküzdésére. Az alacsony hozzáadott értéket képviselő összeszerelőipar azonban ma már inkább fokozza Magyarország régiós lemaradását, mintsem ledolgozná azt. Az ország jelenlegi iparpolitikája megreked a múltban, míg a régió országai modern, innovációkban gazdag gazdasági modellekkel haladnak előre. A miniszterelnök folyamatosan egy képzeletbeli „repülőrajtot” vizionál, miközben azok a lépések, amelyek valódi előrelépést jelentenének, sorra elmaradnak.
Az akkugyárak árnyéka a helyi gazdaság felett
A környezetszennyező akkumulátorgyárak megjelenése és állami támogatása tovább mélyíti az ellentétet a nagyberuházások és a helyi kisvállalkozások között. Az állami források koncentrációja ezeknek a multinacionális projekteknek a profitálását szolgálja, míg a helyi vállalkozók csak szűkös forrásokból próbálhatnak meg fennmaradni. Bár a kormányzat szerint ezek a nagyberuházások hatalmas gazdasági fellendülést ígérnek, a valóságban inkább gátolják a kisvállalkozások növekedését és versenyképességét, miközben a társadalom számára jóval kisebb előnyökkel járnak.
A gazdasági struktúra eltorzítása
Az állam egyre mélyebbre merül a gazdasági folyamatokba, hatalmi szempontokat helyezve a piaci racionalitás elé. Miközben a nagyobb volumenű beruházások és a külföldi befektetők kapják a reflektorfényt, a hazai vállalkozások, amelyek a gazdaság motorjai lehetnének, alig kapnak támogatást. Ez a megközelítés nemcsak a versenyt korlátozza, hanem hosszú távon a gazdaság szerkezetének torzulását is előidézi.
A következmények és a jövő
Az elhibázott fejlesztéspolitika kiszorítja a tényleges gazdasági növekedést lehetővé tevő szektorokat, és egy olyan gazdasági modellt rögzít, amely nem képes lépést tartani a globális változásokkal. Az összeszerelésre épülő ipar felvirágoztatása helyett az államnak a magasabb hozzáadott értéket előállító ágazatok fejlesztésére kellene összpontosítania. A jelenlegi irány azonban csak konzerválja a szegénységet és a társadalmi egyenlőtlenségeket, különösen a hátrányos helyzetű térségekben.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/202505-a-tokes-diktal-a-kormany-hajbokol-172353