A legkörnyezettudatosabb gazdagok a legnagyobb környezetszennyezők
Molnár Csaba 2026. június 02-án, 05:55-kor a környezetvédelem és a gazdagok viszonyáról írta cikkét. A Cambridge-i Egyetem által vezetett kutatás megállapította, hogy a környezettudatosság gyakran nem tükrözi a valós életmódot. A kutatók szerint a vagyoni helyzet sokkal inkább meghatározza, hogy valaki mennyire veszélyezteti a környezetet, mint a pszichológiai tényezők, mint például a meggyőződés. Megdöbbentő eredmény született: a legkörnyezettudatosabbnak hirdetett gazdagok számos esetben a legnagyobb környezetszennyezők is egyben.
A vizsgálat során 5000 ember vett részt, akik különböző országokban, mint Nagy-Britannia, Kanada és Franciaország éltek. A résztvevőket kérdőívek segítségévelől kérdezték meg életmódjukról, fogyasztási szokásaikról és a környezetvédelemhez való viszonyulásukról. Érdekes megfigyelés, hogy míg a jövedelmi szempontból alsó 70%-ba tartozók esetében a környezettudatosság és a fenntartható fogyasztás közötti összefüggés fellelhető, addig a leggazdagabb 30%-nál ez az összefüggés egyáltalán nem állja meg a helyét. Sőt, a gazdagok legnagyobb része a legelkötelezettebbnek tartja önmagát a környezetvédelem iránt, ugyanakkor ezek a személyek hajlamosak a legkörnyezetkárosítóbb szokásokra.
A kutatók rámutattak, hogy a repülési szokások az egyik legfontosabb tényezők közé tartoznak. A gazdagok, akik gyakran emlegetik a környezet megóvásának fontosságát, valójában rendszeres repülőutakkal terhelik a környezetet. A repülés szén-dioxid-kibocsátása olyan mértékű, hogy azt semmilyen más, látszólag környezetbarát magatartás nem tudja ellensúlyozni, például a szelektív hulladékgyűjtés. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi aggodalmak önmagukban nem elegendőek a bolygó védelméhez, ha az érintettek nem hajlandók lemondani a kényelmes, ám környezetromboló életmódjukról.
A kutatás tehát világosan megmutatja, hogy a gazdagság nem feltétlenül jár együtt a környezettudatossággal. Valójában sok esetben éppen az ellentétes folyamat figyelhető meg, ami arra figyelmeztet, hogy a környezeti problémák elleni küzdelem komplexebb annál, semhogy csupán beszéd szintjén maradjon. Az adatok szerint a szegényebb rétegek, akik kevésbé hangoztatják a környezetügyi elköteleződést, valójában kisebb ökológiai lábnyommal rendelkeznek, mivel életmódjuk kényes mértékében nem részesedik a legnagyobb környezetszennyező gyakorlatokban.