Még az unokák DNS-ébe is átöröklődhetnek a traumák?
Az emberi öröklődés, a genetika egyik régóta vitatott kérdése, hogy milyen hatással van az életünk során átélt testi és lelki trauma a DNS-ünkre. Egy ellentmondásos új kutatás szerint azok, akik drámai körülményeket, például háborúkat vagy erőszakot éltek át, örökítőanyagon keresztül képesek továbbadni ezeket a hatásokat a következő generációknak. A szíriai polgárháború borzalmait tapasztalt családok genetikai vizsgálata új dimenziókat nyitott a témában. Bár a kutatási eredmények látványosnak tűnhetnek, számos szakértő kritikával illeti a felvetést, ugyanis a trauma mechanizmusainak genetikai szinten való magyarázata nem teljesen világos.
Lamarck és Darwin vitája az öröklődésről
Jean-Baptiste Lamarck a 19. század elején azt javasolta, hogy az élet során szerzett tulajdonságok, például a megerősödött izmok vagy a megszerzett tapasztalatok, továbbadhatók az utódoknak. Az elmélet szerint ez segítené az élőlényeket a környezetükhöz való gyorsabb alkalmazkodásban. Példaként említette, hogy a hidegebb éghajlaton élő állatok vastagabb szőrrel születnek, ha szüleik hosszabb ideig hidegben éltek.
Azonban Charles Darwin elmélete az evolúcióról egészen más megközelítést követett. Az evolúció nem a szülők életük során szerzett jellemzőin alapul, hanem véletlenszerű genetikai mutációkon, amelyeket a természetes szelekció rendez sorba. Az öröklődést az ivarsejtek szabályozzák, amelyek függetlenek az élet során szerzett tulajdonságoktól.
A trauma és a modern genetika
Darwin követői úgy vélték, hogy a szerzett tulajdonságok nem öröklődnek, és ez a tétel alapjaiban meghatározta a biológiát. Azonban az utóbbi évtizedekben az epigenetika megjelenése az öröklődésről szóló diskurzust újból megváltoztathatta. Az epigenetika azt állítja, hogy a környezeti hatások, például a stressz vagy a trauma, az örökítő anyag működését befolyásolják anélkül, hogy magát a DNS-szekvenciát megváltoztatnák. Bár ezek a hatások nem véglegesek, adott generációkon keresztül láthatóak maradhatnak.
Az új kutatás ellentmondásai
Egyes vizsgálatok arra utalnak, hogy a szíriai háború borzalmait elszenvedett családok utódainak DNS-ében megtalálható annak nyoma, hogy őseik milyen körülményeket éltek át. Ez azonban nem bizonyítja okvetlenül, hogy ez az öröklődési mechanizmus alapvetően megváltoztatná a genetikai „játékszabályokat”. Több tudós arra mutat rá, hogy az eredmények torzak lehetnek, vagy más tényezők okozzák ezeket az eredményeket, például a fizikai vagy mentális sérülés a háborút átélt emberek és utódaik között közös környezeti hatások révén alakulhat ki.
Mit tartogat a jövő?
Noha az epigenetika népszerű új megközelítéssé vált, a tudományos világban folyamatos vita övezi annak hatását az öröklődésre. Újabb és átfogóbb kutatásokra van szükség ahhoz, hogy megérthessük, a korábbi elméletekkel mennyiben kerülhetnek összhangba az új felfedezések. Kétségtelen azonban, hogy ezek a kérdések új irányt adnak az öröklődés és genetikai kutatások számára.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/dns-orokles-sziria-traumatizalt-dns-175748