Kikapcsolhatatlan rejtély: M. S. mester titka
Az ismeretlenség fátyla burkolja be M. S. mestert, aki a magyarországi középkori művészet egyik kiemelkedő alakja volt. Egyedi művészeti nyelvének szimbóluma a finoman kidolgozott vonalvezetés, a drámai plaszticitás és a kifejező emberábrázolás. Művei élettel telítettek, ahol az arcvonások és tájak valósággal lélegeznek.
A vizsgálat új horizontjai
1997 óta nem született átfogó bemutató M. S. mester művészetéről, ám a Szépművészeti Múzeum friss kiállítása új fényben mutatja meg az alkotót. A legújabb kutatások és technikai elemzések révén eddig nem ismert összefüggésekre derült fény, amelyek európai rangra emelik M. S. mester művészetét. A kutatók – Endrődi Gábor, Pattantyús Manga és Sarkadi Nagy Emese – arra jutottak, hogy Albrecht Dürer, Jörg Breu és más neves mesterek erőteljes hatással voltak munkásságára.
A selmecbányai főoltár története
A kiállítás központjában a selmecbányai Szent Katalin-templom főoltára áll, amelyet 1506-ban készítettek. A táblaképeket közel három évszázados szétszóródás után most először egyesítették újból. Az oltár négy passiójelenete, mint például a „Krisztus az Olajfák hegyén” és a „Keresztvitel”, a mai Esztergomi Keresztény Múzeum gyűjteményében található. Az oltárlapok eredeti nyolcból ma csupán hetet ismerünk, melyek különféle, kalandos úton kerültek elő, például a tópataki plébánia szénapadlásáról vagy egy szentantali kastélyból.
A Jagelló-kor művészeti keresztmetszete
A tárlat bemutatja azt a művészeti és történeti miliőt, amelyben M. S. mester alkotott – a Jagelló-kor reneszánsz és késő gótikus művészeti kereteit. Itt az itáliai reneszánsz és délnémet hatások lenyomatát is felfedezhetjük, amelyek harmonikus együttélése formálta a Magyar Királyság művészeti arculatát ebben az időszakban.
Képes nyomok: rajzok és attribúciók
M. S. mester neve korábban csak a selmecbányai oltárhoz kapcsolódott, ma pedig hat további rajzot tulajdonítanak neki. Ezek közül a legismertebb a „Szabadban zenélő szerelmespár” című alkotás, amely a Louvre gyűjteményében található. A stíluskritikai vizsgálatok alapján bécsi kötődése is erősödik. Egy epitáfium, amelyet a bécsi Szent István-székesegyházban helyeztek el, szintén M. S. mester munkájaként merült fel, beleértve a motívumok gazdag párhuzamait az oltárképekkel.
Kik őrzik ma? A kutatás kihívásai
A rejtély azonban továbbra sem teljesen oldódott meg. Bár a bécsi művek és az epitáfiumok egyértelmű nyomokat adnak, nincs írásos forrás, amely biztosan M. S. mester nevéhez kötné őket. A feltételezésekbe Michel Schröter neve is bekerült, de ez is csak hipotézis marad egyelőre. Ugyanakkor a kiállítás kulcsfontosságú helyszíne ezeknek az új kutatási eredményeknek és feltételezéseknek, amelyek közép-európai dimenzióban helyezik el M. S. mestert.
A történet, ami még nem ért véget
Bár a tárlat lenyűgöző mélységekkel tárgyalja az európai művészet e titokzatos mesterét, a laikus látogatók számára kihívás lehet az új eredmények tengerében eligazodni. Tárlatvezetés nélkül számos kérdés maradhat válasz nélkül, hiszen M. S. mester története annyi részletet ölel fel, hogy a valós megértés szinte művészettörténeti szakmunkának tűnik. Július 20-ig a Szépművészeti Múzeum a hely, ahol a rejtély és a múlt megelevenedik.
Forrás: hang.hu/kultura/ki-lehetett-a-titokzatos-m-s-mester-175304