„Tanulnunk kell az elmúlt 16 évből”
2026. május 31-én megjelent a Corvina Kiadó által kiadott Komáromi Sándor „Bántalmazó kultúra” című kötete, amely a Pannon Egyetem mesteroktatója, mentálhigiénés szakember és drámatanár szakértelmét tükrözi. A könyv középpontjában az elnyomó rendszerek és bántalmazó mechanizmusok állnak, amelyek nemcsak a családi dinamikákban, hanem az iskolai hétköznapokban, a munkahelyi kommunikációban és a közbeszédben is jelen vannak. Az író arra keresi a választ, hogy mitől válik elfogadottá olyan viselkedés, ami valójában romboló hatású.
Komáromi Sándor két kulcskérdést emel ki: mennyire vagyunk tudatában annak, hogy bántalmazottá váltunk, és a bántalmazó mechanizmusok milyen örökséget hordozunk magunkkal a XX. századból. Kiemeli, hogy a különböző generációk viszonyulása a félelemhez, a megszégyenítéshez és a hallgatáshoz drámai módon eltér egymástól, a történelem traumái pedig meghatározzák a jövőt is.
A szakember hangsúlyozza, hogy Magyarország történelme során évtizedeken keresztül elnyomásból elnyomásba, diktatúrából diktatúrába haladtunk. Politikai események sora tükrözi a társadalmi szintű bántalmazást, elnyomást és a kisebbségek ellen irányuló uszítást, amely nemcsak a történelem, hanem a mindennapok ruházza ránk a bántalmazás stigmáját.
„A történelmi traumák a lelkünkbe égették magukat, társadalmi reflexekké váltak,” – mondja Komáromi. A könyv külön fejezetben foglalkozik a hetvenes és nyolcvanas évek Magyarországával is, ahol noha nem zajlottak háborús cselekmények, a szülők és nagyszülők emlékei, viselkedései és a titkok, bűnök kimondatlansága mind olyan túlélési stratégiákat generált, amelyek összefonódtak a csenddel és a hallgatással.
A szerző munkája sürgető kérdéseket vet fel: Mit jelent a bántalmazottá válás, és hogyan lehet a fiatalok jövőjét pozitív irányba terelni? Milyen elszámoltatások maradtak el az országban, és hogyan változott meg a fiatal generáció? Ezek a kérdések nem csupán a múlt megértését segítik, hanem utat nyitnak a jövőbeli változások felé is.