Egyszerre kell felkészülni a hirtelen érkező árvizekre és az egyre súlyosabb vízhiányra
A magyar vízügyi hatóságok előtt komoly feladat áll: úgy kell alkalmazkodniuk a folyton változó környezeti kihívásokhoz, hogy közben megőrizzék hazánk vízkészletének biztonságát. Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese hangsúlyozta, hogy a régi, először vízelvezetésre épült rendszerek modernizálása elengedhetetlen. Mivel a víz tájban való elhelyezése kulcsfontosságú, szükség van a helyi gazdákra, szakértőkre és környezetvédelmi csoportokra, hogy együtt találják meg a megoldásokat.
– Mi a legnagyobb kihívás a magyar vízgazdálkodás számára manapság? – tette fel a kérdést. – Az, hogy a vízgazdálkodásunkat a korszerű követelményekhez igazítsuk úgy, hogy minél több vízkészlet maradjon meg az országban. Az árvízvédelmi biztonság megőrzését is garantálnunk kell. A fókusz ugyan változik, de mindig készen kell állnunk a szélsőséges helyzetek kezelésére, ezért is fontos, hogy a KEHOP Plusz keretében mindig legyenek árvízvédelmi fejlesztések, még akkor is, amikor a szükség látszólag nem sürget. A száraz időszakok kedvezőek a felkészülésre.
Gacsályi kitért arra is, hogy Magyarországon a vízhiányos helyzet valójában vízmegtartási problémára vezethető vissza. Ez rendszerbeli rugalmasabbá tételt jelent, amivel a vízkészletek optimális elosztása során reagálni tudnak a szélsőséges időjárásra. A régi rendszerek sokszor egyetlen célt, például az öntözést szolgálják ki, azonban most ki kell bővíteni funkcióikat, hogy a vízkészletek jobban hasznosulhassanak.
A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdák nyitottak a párbeszédre, és egyre több olyan terület van, ahol a víz megtartása rendkívül fontos lenne, de nem elérhető. Az agrárium mellett a természetvédelmi szempontok is egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a vízszolgáltatásra, amelyeket figyelembe kell venni a jövőbeni tervezés során.