A szocdemszimpátiától a zsidóellenességig
1941. április 3-án, hajnalban Teleki Pál miniszterelnök főbe lőtte magát, és ez az esemény azóta is számos vitát generál a politikai pályájáról és életéről. Teleki életútja különös figyelmet érdemel, hiszen arisztokrata származásához képest a politikai szerepvállalása számtalan meglepetést tartogatott.
Teleki Pál nem csupán aristokrata volt, hanem rendkívül érzékeny személyiség is, aki a XIX. század végén a polgári radikalizmushoz vonzódott. Korai pályafutása során Pikler Gyula, a Galilei Kör szellemi atyja szellemi hatása alatt írta meg doktori disszertációját, sőt, a Huszadik Század folyóiratban is publikált. Később geográfusként jutott érvényesüléshez, ahol az általa készített, a régi Magyarország nemzetiségi viszonyait bemutató vörös térkép a legismertebb tudományos munkájának számít, amely 1919 elejére készült el a béke előkészítése keretében.
Baráti viszonyt ápolt Károlyi Mihály szocialista politikussal, akivel együtt gyakran részt vettek a Királyi Magyar Automobil Club rendezvényein. Teleki a Hadigondozó Hivatal elnökeként megőrizte pozícióját a monarchia idején egészen 1919 februárjáig, és Jászi Oszkárral együtt jelentős szerepet játszott a béke-előkészítésben. Furcsa módon, a Tanácsköztársaság kikiáltásának idején, 1919 márciusában, Károlyi támogatásával Svájcba utazott, ahol az angol diplomata kérdésére mérsékelt szociáldemokratának mondta magát, ami arra utalhatott, hogy az eseményekkel való azonosulása nem volt idegen számára.
Azonban a Tanácsköztársaság kikiáltását követő hónapoktól kissé megfordult a véleménye, és a Károlyi-rendszert már „hideg bolsevizmusként” emlegette. E változás mögött a 1919. március 21-i események radikális átalakulása állt, amely Teleki álláspontját alapvetően befolyásolta. Ekkor kezdett el közvetlen kapcsolatba kerülni Horthy Miklóssal, és részt vett az Antibolsevista Comité munkájában, míg a Szegedi Ellenforradalmi Kormány külügyminisztere lett.
Teleki Pál világnézete, amely a keresztény konzervatív, antiszemita ideológiára épült, ezen időszakban formálódott meg. A zsidóellenessége a középosztály megújulására vonatkozó elképzeléseivel is összefonódott, amely a népi mozgalmak ideológiájával is párhuzamosan fejlődött. Érdekes módon, Teleki nem támogatta a társadalmi mobilizációt, és a középosztály felemelését inkább a kispolgárság erejére alapozta, nem a paraszti rétegek közreműködésével.