Az EU támogatottsága Magyarországon: változatlan sziklaszilárdság vagy növekvő szakadék?
Az Európai Unió körüli diskurzus Magyarországon nem csillapodik. Az immár több éve zajló euroszkeptikus kampányok dacára a magyar társadalom körében továbbra is masszív az uniós tagság támogatottsága – derül ki a Republikon Intézet legújabb kutatásából. Az elemzés szerint azonban az adatok mélyére ásva már korántsem ennyire egyértelmű a kép.
Statisztikák és fordulatok
A felmérés szerint a magyarok 2025-ben is elsöprő többséggel, 79 százalékban támogatják az EU-tagságot – ez három százalékpontos emelkedést jelent a 2021-es adatokhoz képest. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a kilépést támogatók aránya is növekedett, 12-ről 16 százalékra, míg a bizonytalanoké megfeleződött, 13-ról 6 százalékra. Úgy tűnik tehát, hogy a megosztó kampányok nem apátiát teremtettek, hanem határozottabb véleményformálást ösztönöztek a választók bizonyos csoportjaiban.
A pártpreferenciák éles kontrasztjai
A kutatás feltárja, hogy az EU-tagság támogatottsága pártkövetők szerint drámai mértékben változott az elmúlt négy évben. Míg 2021-ben a Fidesz-szavazók 84 százaléka még kiállt az unió mellett, ez az arány 2025-re meredeken, 69 százalékra zuhant. Az ellenzéki szavazók körében azonban ellenkező tendencia figyelhető meg: az uniós tagságot támogatók aránya 88-ról 96 százalékra nőtt, ezzel tovább erősítve a politikai szakadékot Magyarországon az EU kérdésében. A Republikon értékelése szerint a kormány EU ellenes kampányai hatásosnak bizonyultak Fidesz-szavazóbázisuk körében, miközben az ellenoldali táborban épp ellenkező irányban hatottak.
Kirekesztettség és elköteleződés: a társadalmi rétegek vizsgálata
Érdekes minták rajzolódnak ki a társadalmi csoportok szerinti lebontásban is. A kutatás szerint az EU szkepticizmusa erősebben jelen van az idősebb, alacsonyabb végzettségű, kistelepüléseken élő szavazók körében, akik jellemzően a Fidesz legstabilabb támogatói. Ezzel ellentétben a fiatalabb, magasabb végzettségű, városlakó választók, akik elsősorban ellenzéki preferenciákat mutatnak, egyértelműen EU-pártiak. Mindazonáltal a tanulmány kiemeli: nincs olyan társadalmi csoport, amelyben az uniós tagság támogatottsága 74 százalék alá esett volna – ez megkülönbözteti Magyarországot számos más EU-tagországtól.
A Mi Hazánk és a támogatottság mélypontjai
A Mi Hazánk Mozgalom támogatói körében az EU-tagság elfogadottsága mindössze 51 százalékra rúg, ami messze a legalacsonyabb arány a párttáborok között. Ez a szám a radikális euroszkeptikus retorikájuk fényében aligha meglepő, ám látványosan mutatja, hogy a párt hangos kritikája egy szűkebb, de rendkívül elkötelezett választói bázisban rezonál igazán erőteljesen.
Az EU jövője a magyar közbeszédben
A Republikon Intézet kutatása rámutat: az Európai Unióval kapcsolatos viták domináns szerepet töltenek be a magyar közéletben, és jelentősen strukturálják a politikai preferenciák térképét. Az uniós tagság kérdése nemcsak a pártok kommunikációjában, hanem a választók életében is kulcsszerepet kapott, újabb lehetőséget adva a politikai törésvonalak mélyülésére. Vajon hová vezethet ez a narratíva a jövőben? Az uniós támogatottság immúnis marad a belpolitikai széthúzás hatásaival szemben, vagy még nagyobb kihívások elé kerül? Az elemzés és a valóság szüntelen párbeszédben állnak.
Forrás: hang.hu/eu/nem-csokkent-az-eu-tamogatottsaga-magyarorszagon-174339