Dorosz Dávid, a politika és a történetmesélés párhuzama
Dorosz Dávid, egykori főpolgármester-helyettes, most regényíróként osztotta meg véleményét a mai magyar valóságról. „Mindenki lelép” című regénye az ország kollektív reménytelenségét, a kényszerű emigrációt és az ezzel járó belső ellentmondásokat tárja fel. Szerinte az Orbán-kormány 15 éves uralmi stratégiáját egy átgondolt narratíva tartja egyben, amelyben a kérges kezű kapitány uralja a sztoriban a központi szerepet – legyen szó rezsicsökkentésről, migrációról vagy háborúról.
Ugyanakkor a másik oldal egy ellenkező irányú történetet próbál építeni: a tékozló fiú történetével, aki jó útra tér, és visszaszerzi a királyságot. Dorosz szerint mindkét narratíva profin össze van rakva, de az orbáni gépezetben is láthatóak a fáradás, elbizakodottság és lustaság jelei. Egy bizonytalan mezsgyén táncol az ország: vajon melyik történet fog győzedelmeskedni?
Az ország reménytelensége és a kivándorlás spirálja
Dorosz nem csupán a politikai történetekre világított rá, hanem arra is, hogyan érinti mindez az emberek mindennapjait. A maga Bécsből származó tapasztalatai is azt mutatják, hogy Magyarország gazdasági, egészségügyi és oktatási helyzete egyre súlyosbodik, ami tömeges kivándorláshoz vezet. Azok, akik maradnak, gyakran „belső emigrációt” választanak: a társadalmi apátia és az illúzióvesztés menekülési stratégiai.
„Ez is lelépés” – fogalmazott Dorosz, amikor a belső távolságtartásról beszélt. Az illúziók végképp szertefoszlanak, amikor a gyerekek iskolába kerülnek vagy a családtagok kórházi ellátásra szorulnak. A valóság kíméletlenül „bekopogtatja” az életük ajtaját.
Radikalizálódás és változás árnyékában
Felmerült az interjú során, hogy előre látható-e Magyarországon további radikalizálódás. Bár a nyílt utcai leszámolások ideje talán még nem érkezett el, Dorosz megjegyzéseiből kiolvasható, hogy a politikai feszültségek, a társadalmi polarizáció bizony újra és újra kiéleződnek.
A változás megteremtésének kérdése is előkerült. Vajon lehetett volna másképp, belülről hatékonyabban tenni a kialakult helyzet ellen? Dorosz válasza ezt nyitva hagyta, de egy dolog világos: a jelenlegi struktúrák érettek a felülvizsgálatra és átalakításra.
A gazdasági nehézségek és a rendszerszintű problémák hálójában
Magyarországot nemcsak a politikai kihívások vetik vissza, hanem a gazdasági ellehetetlenülés is. Az árrésstop, a tervpályázatok finanszírozásának hiánya és más hasonló jelek rávilágítanak arra, hogy a vezetés már a minimális szociális döccenők kezelésére sem talál megfelelő megoldásokat.
Ezek a problémák, Dorosz szerint, a társadalom széles rétegeiben fokozzák a kilátástalanság érzetét. Ez nem pusztán anyagi természetű, hanem mély társadalmi sebeket is ejt, amelyeket rövidtávon nehéz begyógyítani.
Választások, történetek és a feszültség vége?
Dorosz Dávid meglátása szerint a politikai jövőt két narratíva feszültsége határozza meg. A választási döntések leginkább ezen történetek mentén fognak eldőlni: merre billen a mérleg, melyik történet nyeri el többek szemében a hitelességet?
Eközben a radikalizálódás sem kizárható következmény; a változó és egyre inkább elidegenedett társadalmi hangulat az instabilitás melegágya lehet. A kérdés talán most az, hogy mikor és hogyan érünk el egy olyan ponthoz, ahol a történetek végképp összeütköznek.
Forrás: hang.hu/magyar-hang-plusz/dorosz-david-fidesz-tisza-valasztas-regeny-interju-175854