Sportolói jogokért folyt küzdelem: Jakabos Zsuzsa és társai esete
Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb sportjogi botránya zárult le a Fővárosi Ítélőtábla döntésével, amely Jakabos Zsuzsa és hét társa keresetének adott helyt. Az ügy középpontjában az állami jutalmak megvonása állt, amelyeket a 2022-es Világjátékokon való részvételük miatt kellett volna megkapniuk. 200 millió forint kifizetésére kötelezték az illetékeseket, beleértve a kamatokat is.
A precedensértékű ügy célkeresztjében a sportért felelős minisztérium által meghatározott szabályrendszer áll, amely szerint az állami jutalmak a Világjátékokon bizonyos eredmények eléréséhez kötöttek. Ez azonban komoly vitákat váltott ki: az alabamai Birminghamben rendezett versenyen Magyarország 11 aranyérmet nyert, ám az érintett sportolók esetében azt állították, hogy az általuk képviselt úszószámok nem esnek a jutalmazandó kategóriák közé.
Kihagyott bajnokok: Igazságtalan kritériumok?
Az érintett nyolc sportoló, köztük olyan kiválóságok, mint Jakabos Zsuzsa és Verrasztó Evelyn, nem hagyták annyiban a helyzetet. Az NVESZ (Nemzeti Versenysport Szövetség) döntése nyomán számukra nem ítélték oda a 1–8. helyezésekért járó állami díjazást, mivel versenyszámaik, állítólag, nem feleltek meg az ide vonatkozó jogszabályokban rögzített előírásoknak. A bíróság másodfokon kimondta, hogy az NVESZ hibásan zárta ki az úszókat ebből az elismerésből. Ezzel precedenst teremtve elismerte, hogy a kritériumok nem alkalmazhatók önkényesen.
Miért tartottak komoly vitát egy rendelet fölött?
A sportolók azzal érveltek, hogy ők ugyanazokkal a feltételekkel és szintű versenyzéssel szereztek eredményt, mint akiknek a jutalom automatikusan járt. Például Jakabos Zsuzsa nemcsak többszörös olimpikon, de Európa-bajnok is, míg Verrasztó Evelyn és Szabó Szebasztián szintén nemzetközi hírnévvel rendelkező sportolók. Szabó a rövid pályás világcsúcs tartója volt 50 pillangóúszásban, mégsem kaptak anyagi elismerést.
A Világjátékok Magyarország számára is jelentős esemény volt, különösen, hogy a delegáció tizenegy arannyal zárt – ezzel a hatodik helyen végezve az éremtáblázaton. Az ilyen teljesítményekért cserébe járó jutalmakat egy 2013-as kormányrendelet szabályozza, amely akár az első helyezettek számára 17,5 millió forintot is előírhat. A kiosztás feltételei azonban homályosak maradtak, és az ügy ezen részletein bukott meg a szövetség érvelése.
Hol a felelősség határa?
Fő érdekes kérdés, hogy a sportolóknak egyáltalán miért kellett ehhez bírósági útra lépniük. Az NVESZ esetében láthatólag nem sikerült megérteni vagy tisztázni, mi alapján dől el, ki jogosult az állami jutalomra. Az ítélet nemcsak az érintett sportolókról szól, hanem a teljes sportigazgatási rendszer kritikájáról. A bíróság állásfoglalása azt is jelezte, hogy a sportolók jogait nem szabad maradéktalan nélkülözéssel illetni. Minden bizonnyal felmerül az átláthatóság teljes hiányának kérdése is ebben az ügyben, amely a magyar sportigazgatási rendszer egyik fájó pontjává vált.
Eljövendő változások lehetősége
Az ítélet tehát több sportoló számára is fontos lehetőséget nyitott. A kínai Csengtuban rendezendő következő világjátékokon indulók már más helyzetben találhatják magukat, bár egyelőre nem érkezett hír arról, hogy a rendszert reformálnák. A kérdés persze nyitott: vajon a döntés nem csak egy jéghegy csúcsát jelentette? A jogosultságok rendszerének tisztázása elkerülhetetlen, ha el akarjuk kerülni az ismétlődő erkölcsi csapdákat és jogi csatákat.
Forrás: hang.hu/sport/jakabos-zsuzsa-es-het-masik-uszo-200-milliot-perelt-ki-az-allamtol-175303