A Toy Story forradalma: A számítógép animációs áttörése
Harminc évvel ezelőtt érkezett a mozikba a Toy Story, amely korszakalkotó műként vonult be a film történetébe, mint a világ első, teljes egészében számítógép által animált egész estés játékműve. A magyar filmpremierre azonban még négy hónapot várni kellett, a globális fogadtatás azonban azonnal magához ragadta a nézőket.
A Toy Story egy olyan innováció volt, amelyre senki sem számított. Akkoriban a számítógépek még nem bírtak olyan teljesítménnyel, ami lehetővé tette volna a filmek ilyen szintű animálását. Ezzel a filmmel a Pixar nemcsak a látvány világát forradalmasította, hanem az animációs ipar egészét is átalakította, új normát állítva fel a későbbi produkciók számára.
A Pixar, amely a Disney-vel működött együtt a film készítése során, hirtelen az ipar csillagává emelkedett. Ma már szinte minden egész estés animáció a számítógépes technológiát használja, hiszen a mai gépek elképesztő sebességgel és teljesítménnyel dolgoznak, így a gyártási költségek is jelentősen csökkentek. Míg a kézzel készített animációs művek visszaszorultak a filmmúzeumok világába, a digitális animációk virágkorát éljük.
De a Pixar nem áll meg! A jövőre tervezett Gatto című filmjében, amely mellesleg egy macskáról szól, a hagyományos kézműves technikákat illeszti be a számítógépes animációba, új életet lehelve a kissé unalmassá vált tömegtermékekbe.
A Toy Story története a színészek hangján kezdődött: Tom Hanks kölcsönözte szavát Woody-nak, míg a Buzz Lightyear-t Tim Allen alakította. A film 30 millió dolláros költségvetése egy hatalmas kockázat volt, de apallérben bizonyította, hogy a befektetés megtérült: 401 millió dollárt hozott a mozipénztárakban.
A film hossza mindössze 81 perc volt, ami egy egész estés animáció esetében szokatlanul rövidnek számít, azonban a Toy Story megjelenésével a számítógépes animáció történelmét újraírta. Az elkészítéséhez 117 számítógép volt szükséges, amelyek szinte folyamatosan dolgoztak egy saját fejlesztésű animálószoftverrel a Pixar laboratóriumaiban. A teljes folyamat, a kockák renderelésével együtt, rengeteg időt és energiát igényelt: egyetlen képkocka megalkotása akár 1-30 órát is igénybe vehetett, a bonyolultság függvényében. A Toy Story filmjében több mint 100 ezer képkockát animáltak.
Összesen 400 karaktermodellt hoztak létre a 27 animátor, akik a film készítésében részt vettek. Ezek a modellek digitálisan lettek átalakítva, és a hozzájuk szükséges irányító algoritmusokat is kódolták. Az animált Woody karakter mozgatásához 723 mozgásirányító kódsorozatra volt szükség – ebből 212 az arcmimikájához, 58 pedig a szájmozgáshoz tartozott. Ezen összetett megoldások révén a Pixar olyan szintű részletgazdagságot ért el, amit hagyományos animációval elérni lehetetlen lett volna.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2025/49. számában jelent meg, december 5-én.
Forrás: hang.hu/tudomany/a-toy-story-sztori-szamok-nyelven-183163