Máté Gábor: Szabad gondolkodni nem luxus, hanem alapjog
„Abnormális helyen élünk, ahol nem mondhatom el, hogy mit gondolok, mert azonnal rám sütik, hogy »balliberális« vagyok, ha pedig gesztust teszek a másik oldal felé, megvádolnak, hogy akarok még valamit a kormánytól” – vélekedett Máté Gábor, a Katona József Színház igazgatója a Kultúrtáj című műsorban. Ez a kijelentés nem csupán egy művész személyes sérelméről, hanem egy elnyomott közéleti és kulturális közegről is szól. Máté Gábor, aki másfél évtized után januárban leköszön a színház éléről, hangsúlyt fektetett arra, hogy a független és szabad gondolkodás alapvető emberi igény, amitől nem lehet senkit sem megfosztani.
„Hadd legyek már egy normálisan gondolkodó ember, aki jóban van önmagával” – mondta, kifejezve azt az egyszerű, ám annál jelentősebb vágyat, hogy az ember szabadon alakíthassa ki véleményét következmények nélkül. Máté helyzetértékelése olyan társadalmi állapotra utal, ahol a párbeszédet elnyomják, és a függetlenség kézzelfogható veszélyforrássá vált.
Kultúra a hatalom markában
Az interjú során Máté azt is kifejtette, hogy Vidnyánszky Attila tevékenysége kicsiben tükrözi az ország vezetésének nagyban megvalósított stratégiáját. Ez a párhuzam rávilágít a kultúra területére is begyűrűző hatalmi centralizációra, ahol a kereszténység álarcában olyan ideológiát erőltetnek, amelynek valójában semmi köze az eredeti értékeihez. Visszatekintve saját katolikus neveltetésére, hangsúlyozta, hogy az alapelvek – mint például az „Isten nevét hiába ne vedd” – sosem voltak politikai kontextusban alkalmazva. „Ez az alkotmányban hogy jelenhet meg?” – tette fel a kérdést.
Ki dönti el a kultúra jövőjét?
A Katona jövőjével kapcsolatban Máté pesszimista forgatókönyvet vázolt fel. Felmerült a kérdés: vajon öt éven belül eltűnik a színház függetlensége, és bedarálja a hatalom? Ezzel párhuzamosan azt is megemlítette, hogy sohasem beszélget a politikáról kollégájával, Nagy Ervinnel. Ez a döntése talán a politikai feszültségek elkerülésére szolgál, mégis rávilágít arra, mennyire átszőtte a megosztottság mindennapjainkat.
Állami díjak helyett valódi elismerés
A műsor további részében kitért arra, hogy az állami díjak rendszerének megszüntetése mennyire nélkülözhetetlen lenne. Az elismerések politikai kontextusban való kiosztása ellenzői szerint aláássa azok valós értékét. Máté szerint a közéleti és színházi tevékenysége független ezek cégéreitől. A valódi tiszteletet nem díjakban mérik, hanem közönség és a szakma elismerésében.
Hatalmi játszmák és személyes dilemmák
A vezetői székről való távozás kapcsán elhangzott a kérdés: ki lenne a legalkalmasabb a Katona élére? Bár sejthető, hogy Máté továbbra is tevékeny marad a művészeti életben, a döntéshozóknak szóló üzenete egyértelmű: a függetlenség alapvető érték, amelyet nem lehet elvonni vagy kontrollálni a hatalom érdekében. A műsorvezető, Ficsor Benedek irányításával számos, a kulturális életet és az erkölcsi kérdéseket boncolgató téma előkerült, mégis a legfontosabb üzenet az volt, hogy csendben maradni nem opció egy olyan közegben, ahol minden szó pszichológiai háborúvá válhat.