„Nem kérdezik, hogy melyik nemzethez tartozom”

által L Dominik

Ylla: Az állatfotózás úttörő modern mestere

Ylla, eredeti nevén Koffler Kamilla, a modern állatfotográfia meghatározó személyiségeként vonult be a művészet történetébe. Bár származását homály és ellentmondások övezik – horvát, szerb, román, német zsidó vagy éppen erdélyi magyar vonatkozásokkal –, munkássága minden kétséget felülír. Bécsben született 1911-ben, tanulmányait Budapest és Belgrád között osztotta meg, míg végül Párizsban találta meg helyét, ahol olyan nagy nevekkel dolgozott együtt, mint André Kertész vagy Robert Capa.

A művészeti átrendeződés útján

A kubista festő, Georges Braque hatására kezdett el a szobrászat helyett a fotózás felé fordulni. Művészeti kísérletezése során Párizsban a magyar származású Ergy Landau asszisztenseként dolgozott, majd rátalált saját stílusára, az állatfotózásra, ami nevét világszerte ismertté tette. Az Ylla művésznév felvételével, mely szerbül tevét jelentett, új korszakot nyitott életében.

Ösztönös kapcsolat az állatokkal

Gyermekkori élményei és a kóbor állatok megmentése iránti szenvedélye inspirálták Yllát, hogy alanyaihoz kivételes tisztelettel és megértéssel közelítsen. Nem egyszer saját műtermében fotózott háziállatokat, miközben rendszeres látogatója volt az állatkerteknek is, bátran lépve be veszélyes állatok ketreceibe.

A gyerekek lelkének megnyerése

Charles Rado ösztönzésére Ylla állatportréi gyermekek számára készült könyvek illusztrációiként is helyet kaptak. Az állatfotózás e gyermekirodalomba történő integrálása úttörő jelenséggé vált, amely a gyermekkönyvpiacon új normákat teremtett. Félszáz nyelvre lefordított kötetei között olyan ikonikus művek találhatók, mint az „Álmos kisoroszlán” vagy a „Két medvebocs”.

Egy nemzetek felett álló művészet

Párizs után az Egyesült Államok lett Ylla új otthona, mivel a második világháború kitörése miatt el kellett hagynia Európát. Egy balszerencsés baleset során egy panda harapása révén került az amerikai média fókuszába, ami megalapozta további sikerét. Innen indult újabb könyv- és magazinprojektjeinek sorozata, miközben álmait Afrikában valósíthatta meg, ahol a vadon élő állatok természetes környezetükben való bemutatására törekedett.

A végzetes fotók

Ylla szenvedélye és elképesztő elhivatottsága vezetett utolsó tragikus pillanataihoz is. Egy ökrösszekér-versenyt fotózott Bharatpur mellett, mikor egy baleset következtében életét vesztette. Mindössze 43 évet élt, de e rövid idő alatt is egy egész műfajt emelt új szintre.

Öröksége ma

Ylla munkásságát és elképesztő életszeretetét ma is méltatják. Egyedisége, hogy az állatokat egyenrangú felekként mutatta be, alapvetően változtatta meg a fotográfia világát. Emigráns művészként soha nem állapodott meg egyetlen nemzet mellett, ahogyan ő maga is mondta: „Szerencsére az állatok nem kérdezik, melyik nemzethez tartozom.”

Forrás: hang.hu/kultura/202509-nem-kerdezik-melyik-nemzethez-tartozom-173374

Ezt is kedvelheted