Bem tér 5. – Orosz rulett magyar pénzből
Majláth Ronald írása alapján, a 2026. június 25-én megjelent cikkben az orosz politikai kapcsolatok magyarországi vonatkozásait elemzik. A cikk felidézi Orbán Viktor 2022. február 1-jei, Moszkvában elmondott mondatát, melyben a miniszterelnök a magyar modell sikerét méltatta, hangsúlyozva, hogy Magyarország NATO- és EU-tag, miközben szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Ez az időszak mindössze három héttel az ukrajnai invázió előtt történt, amikor a magyar–orosz kapcsolatok már nyilvánvalóan nehézségekkel küzdöttek.
A közbeszédben azonban az elmúlt 16 év keleti nyitás politikáját sokan a kínai hitelszerződésekkel és dél-koreai akkumulátorgyárakkal azonosították. A 2010-2011 között megfogalmazott politikai programban viszont Oroszország kiemelt szerepet játszott. Az Orbán-kormány célja az volt, hogy csökkentse a nyugati piacoktól való függőséget, és Oroszország gazdaságát hatalmas potenciállal bíró lehetőségként azonosította. Az országvezetés stratégiájának középpontjában a magyar mezőgazdasági termékek, élelmiszerek és gépipari áruk tömeges exportja állt a rendkívül nagy orosz piacra. E cél érdekében a kormány aktívan támogatta a magyar kis- és középvállalkozásokat, hogy terjeszkedjenek Moszkvában.
A cikk folytatásában feltett kérdések – mint például mi lett az orosz beruházásokkal és hogy miért vált zsákutcává Orbánék energiapolitikája – továbbra is relevánsak, hiszen a magyar-kormány által folytatott szoros orosz kapcsolatokat más tényezők is befolyásolták. A jövőt tekintve a kibővített kontextus és a külpolitikai irányok megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy átlássuk a következményeket, amelyeket a kormány az orosz kapcsolatok fenntartásával kapcsolatos döntései vonhatnak magukkal.
A Magyar Hang +Plusz csatlakozásával az olvasók korlátlan hozzáférést nyerhetnek a témában készített további elemzésekhez és riportokhoz, amelyek segíthetnek a mélyebb megértésben.