A rendőrség arcfelismerő szoftverének kérdései
Az utóbbi időszakban három olyan incidens látott napvilágot, amelyek során a rendőrség arcfelismerő szoftvere tévesen azonosított személyeket. Az egyik esetben egy tatabányai fiatal férfit gyanúsítottak meg bolti lopással, ám ő bizonyítani tudta, hogy éppen külföldön tartózkodott. Egy másik esetben egy szegedi nő ellen indult eljárás egy budapesti plüssmackó eltulajdonítása miatt, ami később alaptalannak bizonyult. A harmadik tévedés egy nyíregyházi gimnazistát érintett, akit tévesen vádoltak meg jogosulatlan pénzfelvétellel egy automatából, míg ő az iskolában tartózkodott a kérdéses időpontban.
Ezek az esetek rámutatnak az arcfelismerő rendszerek potenciális hibáira, amelyek a büntetőeljárások során komoly következményekkel járhatnak. Az júniusi Pride rendezvény során is felmerült a kérdés, hogy a Budapesten használt új kínai arcfelismerő technológia nem hozott megbízható eredményeket. A források szerint a technológia több mint egy tucat hamis találatot produkált, amikor külföldi résztvevőket tévesztett össze a helyi adatbázisban nyilvántartott magyar állampolgárokkal.
A Magyar Hang szerkesztősége az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) intézett kérdéseket az arcfelismerő szoftverek működésével és azok hatékonyságával kapcsolatban. Kérdések érkeztek arra vonatkozóan is, hogy a rendőrség tisztában van-e a használt szoftverrel, és ha igen, miként kezeli a téves azonosításokat. Az ORFK válaszai szerint azonban nem áll módjukban nyilvánosságra hozni a szoftverekkel kapcsolatos adatokat, mivel ők nem minősülnek adatkezelőnek ezekben az ügyekben.
Ráadásul az ORFK nem kívánt választ adni arra sem, hogy hány téves azonosítás történt az arcfelismerő rendszerek hibájából a tavalyi év során, sem a kínai szoftver találati arányaira vagy a gyártói garanciákra. Az információk alapján világossá válik, hogy a rendőrség nem rendelkezik kellő átláthatósággal a szóban forgó technológia és annak alkalmazása terén, felvetve ezzel a kérdést: hogyan biztosítható a polgárok jogainak védelme a digitális azonosító rendszerek által, miközben a hatóságok önmagukat sem tudják megfelelően tájékoztatni a használt rendszerek hatékonyságáról és megbízhatóságáról?