Újrafegyverkezés: Európa válasza a biztonsági kihívásokra
Európa már nem kerülheti meg a kérdést: a kontinenst érő biztonsági fenyegetések világa új korszakot diktált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke határozott üzenetben szólalt fel Brüsszelben. Elkerülhetetlenné vált a védelmi költségek drasztikus növelése, nemcsak az azonnali cselekvés érdekében, hanem hosszú távú stratégiai érdekből is. Az új világkép egyértelműen megmutatja, hogy védekezés és cselekvés nélkül nincs jövő.
Az Európai Unió a „ReArm Europe” néven ismertté vált ambiciózus tervet mutatta be, melyben 800 milliárd euró mozgósítását irányozták elő. Ezen belül egy külön, 150 milliárd eurós alapot hoznának létre, amely lehetőséget ad tagállami katonai kiadások támogatására. Az EU adósságelőírásainak lazításával a tagállamok GDP-jük akár 1,5 százalékának megfelelő mértékben fordíthatnak katonai beruházásokra anélkül, hogy Brüsszeli eljárástól kellene tartaniuk. A program célja egyértelmű: függetlenebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb európai védelem kialakítása.
Közös stratégia a tagállamok között
A „ReArm Europe” program egyik kulcsfontosságú eleme az, hogy a tagállamokat egyeztetett közös beruházásokra ösztönözze. Az unió célja, hogy a védelmi ipar aktívan részesedjen a hatalmas megrendelési hullámból, és hogy a védelmi képességek összehangoltan erősödjenek. A program keretében a tagországok hitelhez jutását az EU közvetlenül menedzselné, sokkal kedvezőbb feltételeket kínálva, mint amilyeneket egyetlen tagállam külön-külön elérhetne. A meglévő kohéziós forrásokat is újraterveznék, például a katonai mobilitási infrastruktúra fejlesztésének érdekében.
Az elképzelés azonban nem pusztán a pénzügyi mozgósításban merül ki. Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a jelen helyzetre reagálni nemcsak gazdasági, hanem morális kötelesség is. Az európai országoknak egyre nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját biztonságukért. Az EU stratégiája minden eddiginél határozottabb és konkrétabb választ ad arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az Egyesült Államok csökkenti szerepvállalását Európa biztonságában, miközben Oroszország keleti hatásai továbbra is aggasztóak maradnak.
Szükséges lépések Ukrajna támogatására
Az újrafegyverkezési terv szinte megkerülhetetlen pontja lett Ukrajna további támogatása is. Mārtiņš Staķis, a Zöldek EP-képviselője szerint Európának most cselekednie kell, hogy Ukrajna megkapja azt a segítséget, amelyre égetően szüksége van Oroszország ellen. Ő és más politikusok is egyetértenek abban, hogy Oroszország befagyasztott eszközeit – mintegy 300 milliárd eurót – aktívan fel kellene szabadítani és átcsoportosítani Ukrajna javára.
Siegfried Muresan, az Európai Néppárt képviselője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ezeknek a hiteleknek átláthatónak és fenntarthatónak kell lenniük. Az EU szintjén elköltött minden eurónak hosszú távon is biztosítania kell a védelem erősítését, a beszerzések hatékonyságát, és hozzájárulnia Európa stratégiai függetlenségéhez. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője ugyancsak az eddigi támogatás fokozására szólított fel, mint mondta, „fel kell készülnünk Európa védelmére, de Ukrajnának is minden eszközzel segítenünk kell”.
Politikai konszenzus: az idő sürget
Brüsszelben a tagállamok kezdeményezéseit már most kedvezően fogadták. A rendkívüli EU-csúcstalálkozó csütörtöki ülésén dönthetnek a részletekről, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte mellett. Az újrafegyverkezéshez való hozzájárulás kérdése azonban túlmutat politikai vitákon: ez Európa biztonságát és szuverenitását érintő kulcsfontosságú kérdésévé vált.
Európa nem tűrhet tovább tétlenséget. A „most vagy soha” állapot egyértelműen körbeírja azt a politikai hangulatot, amely az Európai Unió vezetőit dominálja.
Forrás: hang.hu/eu/fegyverkezesi-programmal-valaszol-europa-a-novekvo-biztonsagi-kockazatokra-173602