A szolidaritási adó titkai: Mire ment el az elvont pénz?
Egyre kritikusabb kérdésként merül fel az önkormányzatok körében a szolidaritási adóból származó pénzek sorsa. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ), élén Gémesi György elnökkel, levelet intézett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, hogy tisztázásra kerüljön az immár 1000 milliárdos nagyságrendű összegek felhasználása. Az önkormányzatok által befizetett hatalmas összegekből származó szolídaritási hozzájárulás nyomai azonban sokak számára homályosak maradtak. Ez a transzparencia hiánya újabb kérdéseket vet fel.
Elvonások és problémák: Az önkormányzatok szava
A kormány 2025-ben 360 milliárd forintot vont el 855 településtől szolidaritási hozzájárulás címén, miközben az érintett önkormányzatok szerint az állami újraelosztásból származó működési és fejlesztési források nem növekedtek. A helyi költségvetések inflációval, magas rezsiszámlákkal és bérköltségekkel küzdenek, érdemi fejlesztésekre pedig egyáltalán nem marad forrás.
A helyzetet tovább élezi, hogy míg a kormány csökkentette a Falu program keretösszegét 35 milliárd forintra, a szolidaritási hozzájárulásból származó összegek hasznosulásáról alig érkezik konkrét információ. Az önkormányzati vezetők jogos elvárásnak tartják, hogy ezeknek a pénzeknek a felhasználását teljes mértékben be lehessen látni.
Átláthatósági követelések: Hova kerültek a milliárdok?
Gémesi György különös hangsúlyt fektetett arra, hogy a kormány részletesen számoljon el a helyi iparűzési adóból származó elvonások sorsáról. A MÖSZ elnöke szerint a közpénzek felhasználásának precíz nyilvántartása lehetővé kéne tegye, hogy pontos képet kapjanak az érintett önkormányzatok az elvont pénzek útjáról és céljairól. A tisztánlátás érdekében Gémesi felszólította a tárcavezetőt, hogy a 2021-től kezdődő időszak minden elvonását hozza nyilvánosságra mielőbb.
Kormányzati válaszok és magyarázatok
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter korábban kijelentette, hogy a szolidaritási adót nem az állam veszi el, hanem a gazdagabb önkormányzatoktól származó összegek a szegényebbek támogatását szolgálják. Ugyanakkor a közelmúlt fejleményei arra mutatnak, hogy az átláthatóság hiánya tovább növeli az elégedetlenséget.
Az önkormányzati vezetők és a közvélemény tehát jogosan várják, hogy világossá váljon: pontosan milyen célokra fordították az elmúlt években elvont szolidaritási összegeket. A kérdés időzítése különösen kritikus, tekintettel a gazdasági nehézségekre, amelyekkel az érintett települések szembesülnek. Az elszámolás már nem csupán egy papírtigris, hanem alapvető kérdés az önkormányzati autonómia és a demokrácia szempontjából.
Forrás: hang.hu/belfold/onkormanyzatok-173857