Történelmi hónap volt április: a szél- és napenergia legyőzte a gázt
2026 áprilisa a globális energetikai fejlődés mérföldkövévé vált: ezen a hónapon a szél és a nap energiából előállított villamos energia először haladta meg a gáz égetésével nyert elektromos áram mennyiségét. Szilva Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Uppsalai Egyetem korábbi kutatója, valamint a Furik blog írója pénteken közzétett cikkében hangsúlyozta ezt a rendkívüli eseményt.
A megújuló energiaforrások és az energiatárolás közötti együttműködés egyre inkább lehetővé teszi az áramárak leválasztását a fosszilis energiahordozókról, különösen a drága gázról. A fejlődés kulcseleme az akkumulátoros tárolás, amely a következő néhány év során képes kiváltani a csúcsidei gázerőművek jelentős részét. Szilva kiemelte, hogy a gáz számos országban még mindig a legköltségesebb áramtermelési megoldás, és a nap- és szélenergia folyamatosan csökkenti ezt a költséget.
A fosszilis energiahordozók elleni függőség már az elmúlt évek energiaválságában is nyilvánvalóvá vált, amikor Oroszország már 2021-ben fegyverként használta a gázt Európa ellen. A geopolitikai feszültségek továbbra is komoly hatással vannak az energiaárak alakulására, hiszen a fosszilis energiaforrások importja gazdasági és politikai kiszolgáltatottságot is jelent.
A fejlődés egy figyelemre méltó példája található Ausztráliában, ahol Queensland államban az akkumulátoros energiatároló rendszerek néhány év alatt a hagyományos gázturbinás termelés jelentős részét kiváltották. Az akkumulátorok nemcsak a hálózat stabilizálására alkalmasak, hanem csökkentik a gáz árának szerepét az áramár alakulásában is. Szilva megjegyzi, hogy ha sikerül gyengíteni a gáz és az áramárak közötti kapcsolatot, akkor az árak zuhanhatnak. Ezt már több országban, például Spanyolországban is látni lehet, ahol a jelentős nap- és szélenergia-kapacitás hozzájárult a környezetbarát áramellátáshoz.
A fűtési rendszerek átalakulása is várható, hiszen az elektromos hőszivattyúk sokkal hatékonyabbak a fosszilis alternatívákhoz képest. Ezek a rendszerek nem hőt termelnek, hanem a környezetből vonják el, így akár három-négyszer energiatakarékosabban működnek a hagyományos megoldásokhoz képest. Ez a technológia már számos északi országban elterjedt, ahol a hideg telek miatt is szükség van a hatékony fűtésre.
Ugyanakkor, a villamosított fűtés jelentős növekedést generálhat a téli áramigényben, amikor a napfényes órák száma csökken. Ezért kulcsfontosságú, hogy Európa mennyire tud a különböző régiók sajátosságait figyelembe véve összehangolt rendszerként működni. Szilva Attila rámutat arra, hogy kifinomultabb árazási struktúrákra és erősebb hálózati kapcsolatokra van szükség, hogy az országok motiváltak legyenek a közös energiahálózat fejlesztésében.
Az energiatárolás fejlesztése különösen releváns Magyarország esetében, hiszen a napenergia éves aránya tavaly elérte a 27 százalékot, júniusban pedig akár 90 százalékos is volt. Mégis, az ország jelentős mértékben támaszkodik az energiaimportra, mivel a nappali megtermelt energia jelentős része nem tárolható el megfelelően. A légkondicionálók miatt a nyári esti fogyasztás folyamatosan nő, ami tovább növeli ezt az importigényt.
A fenti problémák megoldásához szükséges az akkumulátoros tárolókapacitások bővítése, a regionális együttműködés erősítése és a szélenergia hasznosítása. A szélenergia akkor tudna hatékonyan kiegyensúlyozni a rendszert, amikor a napenergia kiesik, így nagyobb stabilitást biztosít. Szilva Attila hangsúlyozza, hogy az akkumulátorok közvetlen töltése gázturbinákról különösen nagy előny lenne a ritkább téli napokon, amikor a nap- és szélenergia egyaránt nem áll rendelkezésre.
Az ipari méretű akkumulátorparkok fejlesztése nemcsak az elektromos hálózat stabilitását növelheti, hanem képes jelentősen csökkenteni az áramárakat is, ahol kiváltják a drága gázturbinákat. Magyarország központi helyzete és a megújuló energiaforrások előretörése lehetőséget ad arra, hogy a nyári esti import csökkenjen, és télen is érdemben mérsékelni lehessen az árakat. „Ez lenne a megvalósítandó valódi rezsicsökkentés, ami ráadásul a klíma védelmét is szolgálja. Tarolásra fel!” – írta Szilva Attila.