A gödi jegyző szigora: Tisza-sziget és a városnév használata
Újabb példa a magyar helyi közigazgatásban, amikor a hatalom hivalkodó erejét közvetlenül az állampolgárokon kívánják demonstrálni. Göd város jegyzője hatósági eljárást indított a helyi Tisza-sziget csoport ellen, amely állítólag a város nevét használja – értesült erről a 24.hu az aktivisták által kiadott információk alapján.
A jegyző több aktivistának küldött hivatalos végzést, melynek értelmében meg kellett jelenniük nála egy meghallgatásra. A kihagyást senki sem veheti félvállról: az elmaradás akár félmillió forintos eljárási bírságot is eredményezhet a címzettek számára. Ujfalussy Péter, a helyi Tisza-sziget kapcsolattartója elmondta, hogy a hatóság valószínűleg a Gödön korábban terjesztett nyolcezer példányban kiadott szórólapok alapján azonosította be őket, mivel azokon sem nevük, sem egyéb azonosító adatuk nem szerepelt.
A Tisza-sziget, amely „baráti társaságként” jött létre, nem rendelkezik jogi személyiséggel, mégis néhány hónappal ezelőtti tevékenysége alapján került a városi hatóság célkeresztjébe. A jegyző azonban nem tett közzé további részleteket az üggyel kapcsolatban, ahogy Göd polgármestere, Kammerer Zoltán sem kommentálta az eseményeket, a titkárság hárító nyilatkozatára hivatkozva, miszerint folyamatban lévő ügyről nem adhatnak tájékoztatást.
Eljárási abszurd – Városnév mint kockázati tényező
A történet meghökkentő aspektusa a városnév használatának kriminalizálása, mely az állampolgári alapjogok és a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából is kérdéseket vet fel. Mi az ára annak, hogy egy név kiejtése vagy papírra vetése büntetést vonhat maga után? Hogy egy közösség önszerveződése és kommunikációja ilyen mértékben váltson ki hatósági reakciót?
Egy baráti társaság, ami nem rendelkezik hivatalos jogi formával, valóban fenyegetést jelent a helyi közigazgatás számára? Vagy egy végtelenül eltúlzott hatalmi próbálkozás húzódik a háttérben, mely inkább demonstrál, mint cselekszik érdemben? Ezek a kérdések jogosan merülnek fel a Tisza-sziget ügyének pontos részletei ismeretének hiányában is.
Átláthatóság nélküli igazságszolgáltatás
A gödi jegyző döntése, amely komoly pénzbírság kilátásba helyezésével nyomatékosítja az eljárás „súlyosságát”, nyitott kérdéseket hagy maga után. Az ilyen helyi hatósági akciók, amelyek célpontja gyakran civil szerveződések vagy alulról jövő kezdeményezések, ismét arra mutatnak, hogy Magyarországon a hatalmi szereplők hogyan próbálnak nyomást gyakorolni a demokratikus alapjogok megélésére. A titkolódzás és a kommunikáció elmulasztása csak tovább növeli a bizalmatlanságot az ügyben.