Pride-résztvevők azonosítása: Az arcfelismerő technológia és az uniós jog ütközése
A magyar kormány által felvetett elképzelés, hogy a Budapest Pride résztvevőinek azonosítására arcfelismerő rendszert használjanak, egyértelműen az uniós jog szempontjából is vitás kérdés. Az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a magyarországi fejleményeket, és szükség esetén eljárást is indítanak ezen tervek ellen.
Az Európai Unió az első a világon, amely átfogó jogszabályokat alkotott a mesterséges intelligenciáról. Az új jogszabályok szerint az arcfelismerés valós idejű alkalmazása közterületeken mostantól tilos. Ez különösen igaz a biometrikus azonosításra, amelyet az új törvény kimondottan „nagy kockázatú” mesterséges intelligencia-felhasználásnak minősít. A szabályozás egyértelműen kimondja, hogy az ilyen technológiák alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, és kizárólag előzetes bírósági jóváhagyással használható olyan helyzetekben, mint például eltűnt személyek keresése vagy súlyos bűncselekmények nyomozása.
A valós idejű arcfelismerés tilalma és a lehetséges kivételek
Az EU által február 2-án bevezetett szabályok megtiltják a valós idejű biometrikus azonosítást. Kivételt jelenthetnek bizonyos közvetlen terrorfenyegetettségek vagy más rendkívüli helyzetek, de ezek is szigorú jogi kontroll alatt állnak. A Pride események résztvevőinek azonosítása nem sorolható ezek közé, így az ilyen technológia használata ebben az esetben szabálytalan lehet.
Az utólagos, tehát az események után végzett arcfelismerés a törvény szerint szintén csak augusztus 26-tól esik majd a szigorúbb szabályozás alá. Ez ugyan rövid ideig még mozgásteret adhat a kormánynak, de az adatvédelmi szabályok már most is korlátozzák az ilyen használatot.
Mesterséges intelligencia és az alapjogok
A mesterséges intelligenciát érintő szabályozások egyik legfőbb célja, hogy megvédje az állampolgárok alapjogait. Az olyan technológiák, amelyek veszélyt jelenthetnek az egyének biztonságára, szabadságaira vagy megélhetésére, szigorú ellenőrzés alatt állnak. Ide tartozik a társadalmi pontozás, az érzelemfelismerés alkalmazása és minden olyan rendszer, amely kockázatot jelenthet az emberi méltóságra.
Ezek a szabályok nem egyszerű adminisztratív előírások, hanem az emberi jogok védelmének alapelvei. Az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosítása elsődleges szempont, ezek hiánya pedig súlyos következményekkel járhat.
Az EU és Magyarország jogi szembenállása
Az Európai Parlament napirendjére tűzte a magyar jogszabályok és az alapvető jogokra gyakorolt hatásuk vizsgálatát. Az európai intézmények élesen bírálják azokat a kísérleteket, amelyek a polgárok megfigyelését és azonosítását célozzák, különösen, ha ezek politikai felhangokat is kapnak.
A magyar kormány lépései és az EU szabályai közötti feszültség nem csökkenti az ellentmondások számát, hanem inkább növeli azokat. Egyértelmű üzenet, hogy az unió nem támogatja az alapjogokat veszélyeztető technológiák szabad használatát.