Brüsszel kitalálta, hogyan kerüljék ki a magyar vétót az orosz szankciók ügyében
Az Európai Unió vezetői „nagyon világos többséggel” döntöttek arról, hogy olyan jogi mechanizmust vezessenek be, amely lehetővé teszi az orosz szankciók esetleges hosszabbítását Magyarország vétója nélkül. Ezt jelentette a Politico, amely hangsúlyozza a döntés jelentőségét. A szankciókat jelenleg egyhangú döntések keretében kell elfogadniuk a tagállamoknak, ami eddig félévente megújítást jelentett.
A lépés kifejezett célja, hogy az EU az Országok között befagyasztott közel 210 milliárd euró orosz banki vagyon terhére küldjön anyagi támogatást Ukrajnának. Ha azonban akár egy tagállam vétóval él, az megakadályozza a szankciók megújítását, így a pénzeszközök visszakerülnének Oroszországba. A megoldás érdekében az uniós nagykövetek az EU alapszerződésének 122. pontjára hivatkozva vészhelyzeti jogosítványokat biztosítanak az Európai Bizottságnak.
Ez a jogi lépés azt jelenti, hogy a magyar kormány nem akadályozhatja meg Ukrajna megsegítését, mivel a szankciókat vészhelyzeti rendelkezésekkel hosszabbítanák meg, amíg Oroszország nem állítja le az agressziót Ukrajnával szemben és nem biztosít kártérítést. A konkrét javaslatról az Európai Unió Tanácsa hamarosan szavaz.
A magyar kormány közleménye az ügyben gyorsan megjelent, amelyben hangsúlyozzák, hogy az EU döntése precedens nélküli és jogilag hibás, mivel az uniós döntéshozatal megszokott formáját megkerülik, és helytelen jogalapra alapozzák a lépést.
Ez a helyzet aggasztó, hiszen nemcsak a magyar vétót érinti, hanem a jövőbeni uniós döntéshozatali mechanizmusok hitelességét is aláássa. Milyen mértékig terjeszkedik a brüsszeli bürokrácia, ha már a tagállamok szuverenitása is veszélybe kerül? Ez a fejlemény újabb szempontokat vet fel a geopolitikai feszültségek tükrében a Magyarország és az EU közötti kapcsolatokban.