Európa vagy Orosz Rulett? – A Magyar Politikai Térkép Átalakulása
A kérdés, hogy Európa vagy Orosz rulett, kiemelkedő társadalmi és politikai diskurzusnak számít a magyar közéletben. Amíg az első fogalom a bonyolult politikai és kulturális hagyományokkal bír, a második konkrétan az életveszéllyel járó orosz rulett szerencsejátékra utal, amelyet egyetlen tölténnyel ellátott revolverrel játszanak. E játék gyökerei a 19. századi orosz katonai környezetre nyúlnak vissza, és a kockázatvállalás szimbólumává vált. Vlagyimir Putyin, amikor 2022. február 22-én megtámadta Ukrajnát, pontosan ezt a kockázatot vállalta. A háború következtében a legfrissebb adatok szerint már körülbelül 1 268 520 orosz katona esett el vagy sebesült meg, míg az ukrán áldozatok száma félmilliónál is többre rúg. A mészárlás továbbra is folytatódik, és Putyin hallani sem akar tűzszünetről.
Ma Magyarország Oroszország szövetségesének számít, ahogy azt a nemzetközi sajtó is hangsúlyozza, és ezt a szégyent nagyon nehéz viselni. Noha nem szállítunk fegyvereket Oroszországba, a kormány politikai törekvései arra irányulnak, hogy részt vegyen a Kreml „forgótáras revolverével” játszott játékában. Orbán Viktor az áprilisi országgyűlési választások előtt egész politikai stratégiáját a háború és a béke kérdéskörére építette. Propagandája minden szegletéből harsognak az uszító üzenetek, melyek szerint „békepárti” miniszterelnökként próbálja bemutatni magát, míg Ukrajnát agresszorként, Oroszországot pedig áldozatként állítja be a közvéleménynek.
Szembesülnünk kell azzal, hogy a Fidesz–KDNP propaganda trükkje, amely 2022 áprilisában már bevált, véleményem szerint nem fogja megkerülni az ellenzéki Tisza Párt figyelmét. A valódi kihívás számukra, hogy elkerüljék azt, hogy az EU-t és Ukrajnát „belső ellenségként” tüntessék fel, míg Putyin barátsága és a háborús álláspontja megváltoztathatatlannak tűnik. A Tisza Párt éppen ezért óvatosan, mégis bátran kell, hogy szóba hozza a helyzetet, és érzékeltesse a magyar társadalommal, hogy a választások során nem csupán a belpolitikai helyzetükért kell felelősséget vállalniuk, hanem az ország külföldi irányvonaláért és az EU-hoz való kapcsolódásunkért is.
Továbbá, a magyar kormánynak a legutóbbi külpolitikai események tükrében fel kell ismernie, hogy a jövője nem a Putyin által irányított Oroszország mellett áll, hanem egy olyan szövetségi rendszerben, amely védi érdekeit. A perzsa országban zajló forradalmi folyamatok és a közel-keleti politikai feszültségek jelentős hatással bírnak a térség biztonsági helyzetére, és ha Irán rezsimje megbukik, az Oroszországra gyakorolt nyomás is felerősödhet. Az új iráni rendszer egyenesen megnehezítheti Putyin helyzetét, aki már így is csak kevesebb szövetségessel bír, mint korábban.
Tehát elérkezett az idő, hogy a magyar társadalom felismerje saját érdekeit, és tudatos szavazással hozzájáruljon a jövőjének alakításához. Az április 12-i népszavazás kulcsfontosságú lehet abban, hogy a magyar emberek megértsék, nem csupán a belpolitikájukról, hanem a nemzetközi politikai identitásukról is döntenek. Az EU-hoz való kötődésünk vagy a Huxit, azaz az EU-ból való kilépés, mind olyan témák, amelyek jelentős hatással bírnak a jövőnkre.