Amerika hátat fordít önmagának, hogy Ukrajnát támogassa
Az Egyesült Államok mélyebben belekeveredett az orosz-ukrán konfliktusba, mint korábban gondoltuk volna – legalábbis ez derült ki egy nemrégiben megjelent New York Times tényfeltáró anyagból. Az amerikai kormány ugyanis túlment saját korábbi szabályain, titkos hadműveleteket hagyott jóvá, és megengedte a szövetséges Ukrajnának, hogy Oroszország területére irányuló csapásokat is végrehajtson. Mindez azonban nem ment súrlódások nélkül: az USA és Ukrajna között viták és feszültségek keletkeztek, például amikor előzetes egyeztetés nélkül hoztak döntéseket Kijevben.
A Moszkva hadihajó elsüllyesztése és a konfliktus mélyítése
A konfliktus egyik emlékezetes pontja 2022 áprilisa volt, amikor az ukránok a Moszkva nevű orosz hadihajót süllyesztették el saját fejlesztésű Neptune-rakétáikkal. Ez a lépés nem csupán az orosz vezetés számára volt sokkoló, de az Egyesült Államok számára is, hiszen Kijev nem tájékoztatta szövetségeseit előzetesen a tervéről. Az incidens rámutatott arra, hogy Ukrajna hajlandó volt kockázatokat vállalni, még akkor is, ha ez a szövetségi kapcsolatok megfeszítéséhez vezetett. A neves mondat: „orosz hadihajó, menj a f.szba!” szimbolikus emlékké vált, ami az ukrán katonák ellenállásának elszántságát tükrözte.
Az amerikai részvétel árnyékos oldala
Az amerikai katonai tisztviselők szerepe a németországi wiesbadeni parancsnoki központból irányított együttműködéssel vált nyilvánvalóvá. Innen vezettek katonai stratégiákat, dolgoztak ki ellentámadásokat, valamint megosztották a hírszerzési adatokat Ukrajnával. Fontos kulcsszereplők közé tartozott Mihajlo Zabrodszkij ukrán és Christopher Donahue amerikai tábornok, akik szoros kapcsolatban dolgoztak a műveletek irányításán.
Azonban az amerikai oldal többször is csalódottságát fejezte ki Ukrajnával szemben: a tájékoztatás hiánya és az eltérő katonai eljárások rendre problémákhoz vezettek. Egy európai hírszerző tiszt szavai szerint a NATO-tagok „a gyilkolási lánc részeivé váltak” az együttműködés folyamán, ami újabb kérdéseket vetett fel a konfliktusok közvetett hatásairól.
Közvetlen beavatkozás és új szabályok
Az amerikaiak részt vettek a szigorúan titkos toropeci orosz hadiraktár felrobbantásában, valamint a HIMARS-rakétákra irányuló műveletekben is. Ezekkel a lépésekkel megszegték saját korábbi tiltásaikat, hogy Ukrajnát a lehető legszorosabban támogathassák a harctéren. Az Egyesült Államok hozzáállása az évek során folyamatosan változott; a proxyháború gondolata eleinte nem szerepelt a tervek között, de idővel elkerülhetetlennek bizonyult a szorosabb együttműködés.
A Biden-kormányzaton belül komoly félelmeket váltott ki az orosz nukleáris csapás veszélyének lehetősége, amit bizonyos időszakokban 50 százalékos esélyűre becsültek. Mindeközben az amerikai vezetés panaszkodott az ukrán vezérkaron belüli személyi konfliktusokra, amelyek szabotálták a közös stratégiai célokat.
Pénzügyi szálak és geopolitikai kompromisszumok
Az Egyesült Államok összesen 6 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát, ami többek között az ukrán ritkaföldfémek bányászati jogához kötött megállapodásokat hozott magával. Bár Kijev eleinte elzárkózott az ilyen jellegű kompromisszumoktól, végül feladták ellenállásukat az amerikai érdekekkel szemben. Donald Trump korábbi elnök kormánya ezzel szemben sokkal inkább az amerikai érdekek visszaszerzésére helyezte volna a hangsúlyt, mintsem a nagyszabású támogatás folytatására.
Kifogások és cáfolatok
Az ukrán haditengerészet ugyanakkor visszautasította az amerikaiak dominanciáját sugalló állításokat. Szerintük a Moszkva cirkáló megsemmisítése során minden döntést önállóan hoztak meg, amerikai koordináták és utasítások nélkül. Dmitro Pletencsuk, az ukrán haditengerészet képviselője hangsúlyozta, hogy minden hadművelet az ukrán parancsnoki lánc égisze alatt zajlott, a felsővezetés áldásával.
A konfliktus során többen rámutattak arra, hogy az Egyesült Államok szerepvállalása egyre szorosabbra fűzte az ukrán-amerikai kapcsolatok szálait. A NATO-tagállamok közvetlen résztvevőként jelentek meg a konfliktusokban, újabb terheket és morális dilemmákat helyezve a nemzetközi kapcsolatok rendszerére.
Forrás: hang.hu/kulfold/sajat-korabbi-szabalyaival-is-szembement-amerika-hogy-ukrajnat-segitse-174714