2020-ban otthagytam az MNB-t
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormányinfón adott interjújában tagadta, hogy bármilyen szerepet vállalt volna a Matolcsy-család tevékenységeiben az MNB korábbi alelnökeként. Hangsúlyozta, hogy a most nyilvánosságra hozott problémák olyan időszakot érintenek, amikor ő már nem rendelkezett rálátással az jegybank alapítványaira.
Megerősítette, hogy 2020-ban távozott az MNB-től, és nem szeretné, ha visszarángatnák a jegybanki ügyekbe. Az állami alapítványok kérdésében elmondta, hogy az esetleges szabálytalanságokra az ÁSZ jelentése vetett fényt. Állítása szerint, amíg ő irányítása alatt voltak az alapítványok, nem merült fel visszaélés gyanúja.
Vagyonvesztés az MNB alapítványainál
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az egykor 266 milliárd forintos alaptőkével rendelkező PADME jegybanki alapítvány gazdálkodásában komoly hiányosságokat tártak fel. Az ÁSZ kimutatta, hogy a vagyont átláthatatlan cégek és magántőkealapok bonyolult hálózatán keresztül kezelték. Az Optima-csoportként ismert struktúra szinte lehetetlenné tette a valós pénzügyi helyzet értékelését.
A jelentés megállapításai alapján az alapítványok vagyonkezelése bűncselekmények gyanúját vetette fel, ezért az ügyészséghez fordultak. Emellett szó esett a Várkert Kaszinó megvásárlásáról, amelyet az MNB alapítványa luxusétteremmé alakított át. Nagy Márton szerint az ilyen lépések kizárólag az alapítvány hatáskörébe tartoztak, és ezekben az MNB-nek semmilyen szerepe nem volt.
Javaslat a jegybanki alapítványok szabályozásának szigorítására
Gulyás Gergely miniszter szerint a kormány kész megvizsgálni és akár törvényi szinten korlátozni az MNB hatáskörét a jövőben az ilyen alapítványok létrehozása terén. Az elképzelések szerint a jegybank nem hozhatna létre új alapítványokat, és a meglévők is megszüntetésre kerülnének, amennyiben bizonyított a gazdasági szabálytalanság.
A miniszter elmondta, hogy az ÁSZ korábbi, 2018-as jelentése még nem tárt fel felelőtlen gazdálkodást, ezért eddig nem merültek fel hasonló léptékű problémák. Ugyanakkor most a kormány foglalkozni fog a jegybank esetleges túlkapásaival.
Átláthatatlanság és felelősség kérdése
A jegybanki alapítványok gazdálkodásában tapasztalt visszaélések ismételten felvetik az átláthatóság és a felelősség megosztásának kérdését. A történet rávilágít arra, hogy milyen széleskörű anomáliák húzódhatnak meg az intézményi döntéshozatal háttérben, miközben a közvélemény figyelme gyakran elterelődik a lényegi információkról.
Forrás: hang.hu/gazdasag/2020-ban-otthagytam-az-mnb-t-jo-lenne-ha-nem-rangatnanak-vissza-175320