Semmi alapja nincs Kubatov Gábor kijelentésének az ukrán nyugdíjakkal kapcsolatban
Az ukrán nyugdíjakkal kapcsolatos félelemkeltés és riogatás semmilyen valós alapra nem támaszkodik, ezt erősítette meg Farkas András nyugdíjszakértő is. Az uniós jogszabályok garantálják, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozása esetén az 1963-ban, a Szovjetunióval kötött szociális egyezmény érvényét veszti. Ez az elavult megállapodás, amely Magyarország és Ukrajna között ma még hatályban van, kizárólag a letelepedett ukrán állampolgárok számára biztosít nyugdíjat, ha az ukrán juttatásukat megszüntették.
A valós szabályozások szerint az ukrán nyugdíjasok csak akkor kérhetik magyar juttatásukat, ha magyar lakcímkártyával rendelkeznek és ténylegesen letelepedtek. Az Európai Unióban alkalmazott „pro rata temporis” szabály is rendelkezésre áll, amely biztosítja, hogy egy adott személy több országban végzett munkája alapján, csak az adott országban ledolgozott évek számítása mellett kaphat nyugdíjat. Magyarán, Ukrajna csatlakozásával a jelenlegi hatályos szerződés helyébe korszerűbb uniós irányelvek lépnének, és semmilyen formában nem fenyegetnék a magyar államot tömeges ukrán nyugdíjigénylések.
Hatvanéves rendeletek és kormányzati mulasztások
Az érvényben lévő, 1963-as Szovjetunióval kötött szociálpolitikai egyezmény felmondásának szükségessége már korábban, a Bajnai-kormány idején is felmerült. Ekkor egy korszerűbb, teherviselési elvű szerződés megkötésére irányuló törekvés látszott, amelyet azonban a második Orbán-kormány ejtett. Ez a döntés vezetett oda, hogy máig egy idejétmúlt szabályozás maradt hatályban.
Farkas András arra is kitért, hogy a magyar hatóságok jogkörei révén egyszerűen megakadályozhatók a tömeges nyugdíjigénylések. Az, hogy Kubatov Gábor félelmet keltő kijelentéseit tényként kezeli, nem csak félrevezető, hanem a kormány Ukrajna-ellenes retorikájának további példája.
A magyar nyugdíjrendszer alapvető gondjai
Az ukrán nyugdíjasokról terjesztett téves információk elfedik a magyar nyugdíjrendszer valódi problémáit. Az OECD szakértőinek tanulmánya szerint sürgős reformokra lenne szükség, azonban annak megvalósítása halogatódik. Az inflációhoz kötött nyugdíjemelési rendszer mellett a nyugdíjak értéke folyamatosan csökken az aktív keresetekhez képest. Például, míg 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagkereset 65,1 százaléka volt, ma ez alig 48,5 százalék. Az elmúlt évek béremelkedései és a nyugdíjak inflációhoz kötése közötti különbség mind nagyobb rést nyitott az idősek anyagi helyzetében.
Ráadásul Magyarország jóval kevesebbet költ nyugdíjasokra, mint az uniós átlag. Az öregségi nyugdíjra fordított kiadások a GDP 7,5 százalékát teszik ki, szemben az EU-s 10,9 százalékkal. Ez több mint 30 százalékos lemaradást jelent az uniós átlaghoz képest, ami hosszú távon tovább nehezíti a magyar nyugdíjasok helyzetét.
A vegyes nyugdíjemelés visszavezetése kérdése
A korábban alkalmazott vegyes nyugdíjemelési rendszer visszaállítása jelentősen mérsékelhetné a nyugdíjasok fizetésektől való leszakadását. A béremelkedések figyelembevétele mellett növelhető lenne a nyugdíjak reálértéke. Zsiday Viktor közgazdász szerint azonban az inflációalapú nyugdíjemelés előnyös a kormánynak, mivel így csökkenthetők az állami kiadások. A költségvetés szűkített nyugdíjkiadásai viszont a nyugdíjasok relatív elszegényedésével járnak.
A nyugdíjrendszer jelen állapota és a kormány hozzáállása jól tükrözi azt a tendenciát, hogy a gazdasági intézkedések sokkal inkább a költségvetés fenntarthatóságára, mintsem az idősek életminőségének javítására koncentrálnak.
Forrás: hang.hu/gazdasag/semmi-alapja-nincs-kubatov-ukran-nyugdijakkal-kapcsolatos-kijelentesenek-175494