A lefoglalt orosz vagyonból kölcsönt adna Ukrajnának az EU
Arató László Brüsszelből jelentette 2025. december 3-án, hogy az Európai Bizottság döntése alapján javaslatot tettek arra, hogy az EU a lefoglalt orosz vagyonból biztosítson kölcsönt Ukrajnának. A cél, hogy támogassa Ukrajna következő két évben történő működésének jelentős részét, ami nem vissza nem térítendő támogatást jelent, hanem hitelkeretet.
Az ukrán pénzügyi szükségleteket 2026-2027-re 135,7 milliárd euróra becsülik, amiből 52,3 milliárd euró makrogazdasági támogatásra és 83,4 milliárd euró katonai célokra lenne szükséges. Az Európai Bizottság javaslata szerint ennek a költségnek a kétharmadát az EU biztosítaná, míg a fennmaradó részt nemzetközi partnerek biztosítanák. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a cél, hogy Ukrajna bevételeit „kipótolják” ezzel az összeggel.
A Bizottság két lehetséges finanszírozási megoldást ajánlott. Az egyik a közös hitelfelvétel, amely keretében Ukrajna kölcsönt kapna, míg a másik a „jóvátételi hitel”, ahol a lefoglalt orosz állami vagyonhoz kapcsolódó pénzeszközöket használnák fel. A tagállamok többsége a második opciót részesíti előnyben, mivel ez kevésbé terheli az EU költségvetését. A közös hitelfelvétel ugyanakkor további politikai megállapodásokat igényelne az unió költségvetési mozgásterének kihasználásáról.
Ursula von der Leyen sajtótájékoztatóján elmondta, hogy e javaslatok célja Ukrajna védelme és erős pozícióból történő részvétele a béketárgyalásokon. Hangsúlyozta, hogy a jóvátételi hitel biztosítaná a szükséges eszközöket a védelemhez, a védelmi ipar megerősítéséhez, valamint az európai védelmi bázisba való integrációhoz. Ezzel Oroszország agressziós háborújának költségei is növekednének, ami ösztönözné őt a tárgyalásokra.
A folyamat ütemezése szoros: a Tanácsban már folynak az egyeztetések, míg az Európai Parlamentben a tárgyalási fázis kezdődik. A cél, hogy a 2025. december 18-i Európai Tanácson politikai megállapodás szülessen, a jogalkotási folyamat pedig 2026 elejéig befejeződjön.
Valdis Dombrovskis, a gazdasági ügyekért felelős biztos is kifejtette, hogy Európa és Ukrajna sorsa összefonódik, és Ukrajnának sürgősen szüksége van a támogatásra, hogy folytathassa harcát az igazságos és tartós békéért. A javasolt megoldások jogilag összhangban állnak a nemzetközi joggal, és egyértelmű üzenetet közvetítenek, hogy Oroszország agressziója nem tolerálható.
A jóvátételi hitel apján biztosítékokat vezetnek be az uniós tagállamok és a pénzügyi intézmények számára, hogy minimalizálják a jogi kockázatokat. Emellett a Bizottság arra tesz javaslatot, hogy az orosz szuverén eszközök zár alatt maradjanak mindaddig, amíg Oroszország be nem fejezi agresszív tevékenységét és nem téríti meg Ukrajnának a háború által okozott károkat.
A közös hitelfelvétel megvalósítása egyhangú döntést igényel, amit a magyar kormány ellenállása miatt valószínűleg megnehezítene. A jóvátételi hitel jóváhagyását viszont minősített többséggel lehetne megszavazni, így a folyamat akkor is előrehaladhatna, ha egy-két tagállam ellenzi azt. Azonban a belga kormány támogatása elengedhetetlen, mivel Belgium aggódik a befagyasztott orosz pénzekhez való hozzáférés miatt.
A kérdéses pénzeszközök jelentős része ugyanis egy belga alapkezelőnél van, és Belgium aggódik a jogi következmények miatt. A garanciák többsége az ő aggodalmaikra reagál, ezért kérdéses, hogy az előterjesztett biztosítékok mennyire elégítik ki Brüsszel elvárásait, tekintve az eddigi óvatos visszajelzéseket.
A helyzet tehát nemcsak gazdasági, hanem politikai kihívások elé is állítja az EU-t, és a döntések súlyát nem lehet lebecsülni.
Forrás: hang.hu/eu/a-lefoglalt-orosz-vagyonbol-adna-kolcsont-ukrajnanak-az-eu-183144